2019. 12. 26.

Az aleppoi görögkatolikus metropolita karácsonyi üzente

Jean-Clément Jeanbart aleppói melkita érsek-metropolita 2017 augusztusában került kapcsolatba a magyar görögkatolikus egyházzal, amikor a melkita partiarkátus Bejrút melletti épületében találkozott Fülöp metropolitával. A magyar főpásztor beszámolt neki az adománygyűjtésről, amelyért elismerését és háláját fejezte ki Jeanbart érsek. Már akkor átadott egy, a Nyugatnak szánt segélykiáltást.

Azóta többször járt Magyarországon, Atanáz püspök atya pedig meglátogatta őt Aleppóban, ahol részt vett az újjáépített püspökség fölszentelésén. Jeanbart érsek minden évben több levelet küld a szíriai keresztények sorsát szívén viselőknek, így a magyar kormánynak és a görögkatolikusoknak is. Magyarra fordított levelét teljes terjedelemben olvashatják.

Istennek legyen hála

Jelen soraimat tavalyi levelem utolsó szavaival kezdem. „Éjjel és nappal hálát adunk az Úrnak, aki jótevőink nagylelkűségén és munkatársaink önfeláldozásán keresztül lehetővé tette, hogy segítsünk keresztény testvéreinken Aleppóban. Reméljük, hogy az új év békét, egyetértést és boldogságot hoz minden jóakaratú ember számára.”

Barátaink és híveink sokasága érdeklődik folyamatosan a helyzetünkről. Szívből köszönöm nekik az érdeklődést, és áldott karácsonyt kívánok nekik, boldogan válaszolva kérdésükre a következőkben.

Lassan tizedik évébe lép az értelmetlen háború, mely lerombolta és tönkretette gyönyörű országunkat, káoszt okozva és félelmet keltve szeretett híveink körében, melynek köszönhetően sokan közülük idegen kultúrájú, szokású és erkölcsű, távoli országokba kerültek.

Keresztény identitásuk és a kiváló oktatás, amiben Aleppóban részesültek, megkönnyítette számukra az őket befogadó nyugati országokban a beilleszkedést. Ugyanakkor ez a számkivetettség, melybe kényszerültek, keserűséggel vegyes nosztalgiával jár együtt. Keserűséggel, mert teljesen nulláról és bizonytalan jövőképpel kell újrakezdeniük az életüket külföldön. Nosztalgiával, mert egy virágzó civilizáció által évszázadok alatt épített ország, ahol születtek és felnőttek, egy ország, melyet annyira szerettek – most elveszíti őket. Fájdalmunkat növeli ráadásul, hogy távozásuk nagy csapást jelent az Egyháznak Szíriában, különösen is Aleppóban, ahol a hívek több mint fele külföldre menekült.

A megpróbáltatások hosszú évei alatt szomorúan tapasztaltuk, hogy csodálatos aleppói keresztény közösségünk napról napra fogyatkozik, és elveszíti legjobbjait, akik erőtől duzzadó Egyházunkat építették, gyarapították, tanúságot téve a feltámadásról. Az Örömhír hírnökei voltak ők a kereszténység szülőföldjén, szeretett hazánkban.

A nehézségek ellenére minden tőlünk telhetőt megtettünk a pusztító veszedelemben. A szíriai egyházért aggódó hívekkel minden erőnket összeszedtük, hogy az árral szembe menve okot adjunk az itthon maradóknak, hogy higgyenek gyermekeik szebb jövőjében, és tudatosuljon bennük, hogy milyen fontos a jelenlétük az országban.

Jelenleg ha nehezen is, de megalkuvás nélkül továbbra is azon fáradozunk, hogy segítsünk híveinknek talpra állni, hogy újra nyugodtan tudjanak élni az Istentől kapott földön, melyen születtek. Akik itt maradtak, azokban a reményt és az Istenbe vetett bizalmat erősítjük, és segítünk a mindennapi szükségleteikben.

Számtalan barátunk és jótevőnk segítségének köszönhetően az elmúlt év némi vigasztalást is hozott:

Örömmel vettük tudomásul, hogy „Gyere haza!” kampányunk széles körben elterjedt. Eddig 125 külföldre menekült személy visszatérését segítettük, akik Európából és Amerikából tértek haza. Az ő hazatérésüknek jelentős szerepe van abban, hogy a távozni készülők mégse emigráljanak – csökkentve ezzel a nyugati országokba való kivándorlást és bátorítva a környező országokba menekülteket a visszatérésre.

Kétségtelen, hogy törekvéseinket sokan szélmalomharcnak tarják, az eredmények azonban azt mutatják, hogy nem hiába fáradozunk: sokan visszatértek, lelassult a kivándorlás. A minket bírálók hozzáállása is megváltozott: mivel mozgalmunk sikerességét számok igazolják, ráébredtek, hogy a kereszténység Szíriában való jelenlétéért folytatott küzdelmünk nem csak szavakra korlátozódik.

„Maradásra építünk” kampányunk bíztató eredményekkel tovább folytatódik. Erőfeszítéseink nagy megbecsülésnek örvendenek az aleppói keresztény fiatalok és kevésbé fiatalok körében egyaránt. A mozgalom szerény lehetőségeivel hozzájárul a lerombolt és elszegényedett társadalom újjáépítéséhez: 2018-ban több mint 200 fiatalnak segítettünk különböző szintű iparművészeti és műszaki oktatási intézményben elhelyezkedni; több mint 300 kisvállalkozásnak adtunk kamatmentes kölcsönt, a harcokban megsérült házak renoválásával 1500 lakást tettünk lakhatóvá; 57, lázadók által kifosztott és megrongált lakást hoztunk helyre és bútoroztunk be az általunk beiskolázott műszaki képzésben résztvevőkkel; 66 vadonatúj lakást adtunk át szerény keresetű fiatal családoknak az újonnan épült lakónegyedben, a most épülő lakónegyedben pedig egy éven belül 90 szerény keresetű fiatal házaspár és fiatal család kap lakást. A felnőttképzés és az Aleppói Nőegylet mellett zeneiskolát indítottunk iskolás gyerekek részére, mely remélhetőleg akkora sikert arat majd, mint a városszerte nagy népszerűségnek örvendő, állandóan teltházas felnőttképzésünk.

A teljes írást ITT olvashatják el.

Hajdúdorogi Főegyházmegye

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑