2019. 08. 06.

Az indiai kormány visszavonja Kasmír különleges alkotmányos státusát

Az indiai kormány bejelentette hétfőn, hogy visszavonja Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusát.

Amit Sah indiai belügyminiszter a tévében is közvetített parlamenti beszédében közölte, hogy elnöki rendelet alapján visszavonják az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkét, amely különleges státusszal ruházza fel Dzsammut és Kasmírt. A szövetségi államot „újjászervezik” – fogalmazott a tárcavezető.

Az alkotmány szóban forgó cikkének értelmében az egyetlen, muzulmán többségű indiai szövetségi tagállamnak saját alkotmánya és nemzeti zászlaja van, hozhat törvényeket, és nagy fokú önállóságot élvez, kivéve a külügyek intézését, a védelmi politikát és a tájékoztatást. Minden szövetségi törvényt – kivéve az említett területeket érintő jogszabályokat – meg kellett szavaztatni a helyi parlamenttel is.

Sah arról is szólt, hogy az alkotmány többi része érvényes lesz Dzsammura és Kasmírra, de megszűnik az a joga, hogy önállóan törvényeket hozzon.

Narendra Modi miniszterelnök pártjának, az Indiai Néppártnak (Bháratíja Dzsanata Párt, BJP) szövetségeseivel együtt kényelmes többsége van a parlament alsóházában, a Lok Szabhában (a Nép Tanácsában), de egyes jogi szakértők szerint az alkotmányos cikkely visszavonásához nincs is szükség parlamenti döntésre.

Az indiai szövetségi alkotmány 370. cikkének harmadik bekezdése szerint az alkotmány lehetővé teszi, hogy elnöki rendelettel visszavonják a jogszabályt, amely rendelkezik Kasmír indiai fennhatóság alatt álló részének különleges alkotmányos státusáról. A cikk kimondja azt is, hogy elnöki rendeletet be kell még terjeszteni az alkotmányozó nemzetgyűlés elé, de mivel ezt a testületet az alkotmány elfogadása utáni években, 1957-ben feloszlatták, egyes vélemények szerint a cikk érvénytelenítéséhez elég egy elnöki rendelet is, vagyis a kormány döntése jogilag helyes.

Újdelhi elképzelése szerint Dzsammu és Kasmír elveszíti szövetségi tagállami státusát és kisebb hatáskörrel rendelkező szövetségi területté válik. A területből kiválik Ladak történelmi régió, amely ugyancsak szövetségi területté alakul át. További változások is várhatók Dzsammu és Kasmír státusában és államigazgatásában, de törvényhozó szerve megmarad. Visszavonják például azt a tilalmat, amely az államon kívüliek ingatlanvásárlására vonatkozott, és ezzel lehetővé válik, hogy India más részéből érkezők telepedjenek le vagy befektessenek ott. Az a megkötés is érvényét veszti, hogy az államigazgatásban csak helyi lakosokat szabad alkalmazni.

A BJP szerint a különleges státusból fakadó jogok megvonására azért van szükség, hogy a terület teljesen integrálódni tudjon Indiába. Elemzők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez politikai és jogi csatározások hullámát indítja el Indiában, nyugtalansághoz vezethet Dzsammu és Kasmírban, és tovább feszítheti majd a viszonyt Iszlámábád és Újdelhi között.

Mehbuba Mufti, a tagállam korábbi fő minisztere az indiai demokrácia fekete napjának nevezte a mostani bejelentés napját, és arra figyelmeztetett, hogy a döntésnek katasztrofális következményei lesznek az egész szubkontinensre nézve.

A döntést ellenzők szerint az intézkedéssel Újdelhi meg akarja változtatni Kasmír indiai ellenőrzés alatt álló, muzulmán többségű területének demográfiai összetételét, szabad utat adva az ország más részéből érkező hindu lakosok letelepedésének.

Pakisztán hétfőn határozottan elítélte és törvénytelennek minősítette a különleges alkotmányos státus visszavonását, és fogadkozott, hogy minden eszközt bevet, hogy megakadályozza a döntés végrehajtását.

Indiai hétfőn nyolcezer katonát vezényelt Dzsammu és Kasmírba, amivel megerősíti az ott állomásozó 35 ezres kontingensét, illetve harckészültségbe helyezte az ország összes katonai egységét. Házi őrizetbe helyezték hétfőre virradóra a tagállam befolyásos pártjainak vezetőit.

Dzsammu és Kasmírban közben spontán tiltakozások kezdődtek a központi kormány döntése ellen.

A vitatott hovatartozású himalájai Kasmíron három ország, India, Pakisztán és – kisebb részben – Kína osztozik. India és Pakisztán 1947-es függetlenné válása után háború robbant ki Kasmír birtoklásáért, ez még 1948-ban is tartott. A felek végül tűzszünetben állapodtak meg. Újdelhi akkor azt ígérte, hogy az ellenőrzése alatt álló területen az ENSZ által felügyelt népszavazást tart Kasmír önrendelkezési jogáról, de ez nem történt meg.

A 1980-as évek végén heves szeparatista fegyveres mozgalom bontakozott ki a területen. Újdelhi többször is azzal vádolta Iszlámábádot, hogy támogatja a Kasmír indiai, zömében muszlimok lakta részén – hivatalos nevén Dzsammu és Kasmír államban – tevékenykedő fegyveres szakadár csoportokat, amelyek több merényletet is elkövettek a térségben.

Iszlámábád elutasítja az erről szóló vádakat. Az indiai uralom ellen, a Pakisztánnal való egyesülésért vívott fegyveres küzdelmekben mintegy 45 ezer ember halt meg.

MTI

Sharing is caring!

, , , ,




Back to Top ↑