Azerbajdzsán magyarázatot vár Örményországtól, honnan vannak Iszkander rakétái
2021. 04. 13.
Azerbajdzsán magyarázatot vár Örményországtól, honnan vannak Iszkander-M rakétarendszerei, amelyekkel Susa városát lőtték a vitatott hovatartozású Hegyi-Karabahban az őszi azeri-örmény fegyveres konfliktus idején – közölte hétfőn Ilham Aliyev azeri elnök a bakui háborús trófeák parkjának ünnepélyes megnyitásán.
“Honnan vannak az örmény hadseregnek ilyen rakétái? Nem lenne szabad ilyen rakétákkal rendelkezniük. Ez szemléletes bizonyítéka annak, hogy Örményország háborús bűncselekményeket követett el. Várjuk a választ, hogy ez a halált okozó fegyver hogyan került az örmények kezébe? Eddig nem kaptunk választ, de bizonyára meg fogjuk kapni” – hangoztatta Aliyev.
Hozzátette, hogy az Iszkander rakétarendszert Susa felszabadítását (azeri erők általi elfoglalását) követően vetették be. “Elegendő információnk van, de hivatalos magyarázatot várunk” – mondta az azeri elnök.
Április 2-án az aknamentesítéssel foglalkozó azeri hatóság (ANAMA) Iszkander rakéták darabjait mutatta be. Szerinte ezeket azeri katonák ellen vetették be örmény erők a hegyi-karabahi konfliktus során.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője még aznap közölte, hogy ilyen rakétákat a harcoló felek nem vetettek be.
Hozzátette: Moszkvának nincs tudomása az Azerbajdzsán által bemutatott rakétadarabok eredetét illetően.
Nikol Pasinján örmény miniszterelnök február végén azt állította, hogy a Hegyi-Karabahért vívott háború során az örmény hadsereg orosz Iszkander rakétákat is bevetett, amelyek azonban többségükben nem robbantak fel, legfeljebb 10 százalékuk detonált. Örményország 2016-ban szerzett be ilyen harcászati eszközöket Oroszországtól.
A TASZSZ által a Pasinján-nyilatkozat nyomán megszólaltatott orosz katonai szakértők szerint viszont Iszkandereket egyáltalán nem vetettek be a legutóbbi hegyi-karabahi konfliktus idején.
Az Azerbajdzsántól egyoldalúan elszakadt, majd magát függetlennek nyilvánító, örmény többségű hegyi-karabahi enklávé hovatartozása miatti háborús konfliktus 1988-ban, még a Szovjetunió fennállásakor robbant ki, és azóta folyamatosan kiújult a két fél között. Tavaly szeptember 27-én azeri offenzíva indult az enklávé és az örmények kezén lévő környező települések visszafoglalására, és Bakunak sikerült jelentős területeket ellenőrzése alá vonnia.
A harcok, amelyek mindkét oldalon több ezer ember életét követelték, a november 9-i háromoldalú tűzszüneti megállapodás aláírásával értek véget. Oroszország kétezer békefenntartót vezényelt a térségbe a tűzszünet fenntartására.
MTI
Megkezdődött az orosz békefenntartók kivonása Hegyi-Karabahból →
Örményország hazaküldi az orosz határőröket →
Szinte az összes örmény elmenekült Karabahból →
