Baku az örmény erők kivonását követeli

Hegyi-Karabahban folytatódtak az összecsapások, amelyekben három újabb civil halt meg szerdán, Baku az örmény erők teljes kivonását követeli.

Három polgári személy meghalt a Hegyi-Karabah északi részén fekvő Martakertben az azeri erőknek a város elleni légitámadása során – jelentette szerdán az Armenpress örmény hírügynökség.

Az azeri külügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) előző napi állásfoglalására reagálva leszögezte, hogy a karabahi konfliktus során az azeri erők maradéktalanul betartják a nemzetközi emberiességi jogot, nem lőnek a polgári lakosságra és polgári célpontokra.

Előzőleg az EJEB felszólította Azerbajdzsánt és Örményországot, hogy vessenek véget a polgári lakosság jogait sértő és emberéleteket fenyegető konfliktusnak.

Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök szerdán kijelentette, hogy az azeri erők akkor állítják le a hegyi-karabahi műveleteket, ha az örmény erők maradéktalanul és feltételek nélkül kivonulnak az Azerbajdzsán területén belüli, többnyire örmények lakta beékelődésből.

“Az örmény kormányfő hét feltételt szabott nekünk, amelyeket elutasítottunk” – mondta az elnök, amikor sebesült katonákat látogatott meg a bakui katonai kórházban.

Aliyev azt is leszögezte, senki nem kényszerítheti országát, hogy elhagyja a karabahi konfliktus legutóbbi négy napja alatt az azeri hadsereg által ellenőrzés alá vont területeket. Leszögezte, hogy Azerbajdzsán helyreállítja területi épségét.

Aliyev köszönetet mondott Recep Tayyip Erdogan török elnöknek a támogatásáért. Az azerbajdzsáni elnök közölte: Pakisztán, Afganisztán és Törökország biztosította a támogatásáról, de hozzátette, hogy az azeri hadseregnek nincs szüksége külső segítségre.

Arcrun Ovanniszján, az örmény védelmi minisztérium szóvivője Facebook-oldalán viszont azt írta, hogy Baku átadta a török légierőnek a hegyi-karabahi katonai műveletek légi irányítását. A szóvivő szerint a török és az azeri légierő gépeit feltehetően a török légierő egy E7-T típusú repülőgépének fedélzetéről irányítják.

Armen Szárkiszján örmény elnök levelet írt több arab ország államfőjének, köztük Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnöknek és II. Abdalláh jordániai uralkodónak, arra kérve őket, hogy nemzetközi kapcsolataik révén vessenek véget a hegyi-karabahi konfliktusnak – közölte az örmény elnöki hivatal.

Nikol Pasinján örmény kormányfő telefonon beszélt szerdán az Örményországgal és Azerbajdzsánnal egyaránt határos Irán elnökével, Haszan Róhánival, aki aggodalmát fejezte ki a konfliktus miatt.

Pasinján néhány órával az ENSZ Biztonsági Tanácsának a konfliktus beszüntetését és a tárgyalások késedelem nélküli újrakezdését szorgalmazó egyhangú döntése után elzárkózott az azonnali tárgyalásoktól.

“Nem való örmény-azerbajdzsáni-orosz csúcstalálkozóról beszélni, amikor heves harcok folynak” – idézte a Le Monde című francia napilap internetes kiadása szerdán a kormányfő orosz újságírók előtt tett kijelentését.

Hasonlón foglalt állást Ilham Aliyev is, aki megjegyezte, hogy tekintettel a helyi-karabahi helyzet kiéleződésére, nem helyénvalóak az Örményországgal való párbeszédre vonatkozó felhívások.

“Mint ismeretes, van a tárgyalásokra hivatott nemzetközi fórum. Sajnos, ezen a fórumon semmilyen eredményt sem értek el. Ezért vélem úgy, hogy a mostani feltételek között bármelyik fél felhívása a párbeszédre nem helyénvaló” – mondta az azerbajdzsán elnök.

A vasárnap kiújult összecsapásokban hivatalos adatok szerint 98 ember halt meg, 81 örmény szakadár fegyveres és 17 polgári személy a frontvonal két oldalán -írta a francia napilap.

A veszteségek mérlege a Le Monde szerint azonban feltehetően jóval súlyosabb. Az azeri védelmi minisztérium szerint “heves harcok” folytak szerdán is, és a hét vége óta 2300 hegyi-karabahi katonát öltek meg.

Artszrun Hovhanniszján örmény védelmi miniszter szerint 790 azeri katonát öltek meg és 1900-at sebesítettek meg. Az adatokat független forrásból nem lehetett megerősíteni – írta a francia lap.

Zograb Mnacajanján örmény külügyminiszter orosz kollégájával, Szergej Lavrovval tárgyalt és határozottan elítélte Törökország haditechnikai részvételét a karabahi harci cselekményekben – közölte az örmény külügyi tárca.

 

A többségében örmények lakta Hegyi-Karabah hovatartozása 1988 februárja óta nyílt vita tárgya Baku és Jereván között.

A terület Azerbajdzsántól az 1992-1994-ben, Örményország támogatásával megvívott háború eredményeként szakadt el, amelyben 30 ezer ember veszítette életét, és százezrek kényszerültek menekülésre.

A tartomány parlamentje 1996-ban kikiáltotta Hegyi-Karabah függetlenségét, de ezt egyetlen ország sem ismerte el. Azerbajdzsán továbbra is saját területének tekinti a hegyi-karabahi enklávét. Az 1994 óta érvényben lévő tűzszünetet mindkét oldalon rendszeresen megsértik.

MTI

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑