Borítékolható Alijev sikere

Tizennégy éve van hatalmon az Azerbajdzsánt vaskézzel irányító Ilham Alijev, most pedig minden bizonnyal újabb hét évre bebiztosítja pozícióját az egykori szovjet tagköztársaság élén. A szerdai előre hozott elnökválasztásnak elemzők szerint tehát nincs valódi tétje, Alijev kihívói ugyanis vagy egyszerűen nem kínálnak értelmezhető politikai alternatívát, vagy maguk is aktív támogatói a jelenlegi államfőnek.

Bár papíron Ilham Alijev ma hét további jelölttel méretteti meg magát az előre hozott elnökválasztáson, elemzők szerint biztosra vehető, hogy a jelenlegi azeri államfő megnyeri a voksolást. A közvélemény-kutatások körülbelül a szavazatok 83 százalékának megszerzését jósolják Alijevnek, ami nem meglepő, tekintve, hogy kihívói vagy maguk is az elnök hithű támogatói vagy egyszerűen nem kínálnak politikai alternatívát.

A fő ellenzéki pártok ráadásul előre jelezték: bojkottálják a választást, amelynek eredménye – szerintük – egyértelműen manipulálva lesz Alijev javára. Az ellenzék egyébként már az előre hozott választás körülményeit is aggályosnak tartja, hiszen az elnök az elmúlt években számos alkotmánymódosítást végzett annak érdekében, hogy végleg bebetonozza saját, illetve családja pozícióját.

2009-ben például gondoskodott arról, hogy tetszőleges ideig indulhasson a kaukázusi köztársaság elnöki tisztségéért, 2016-ban pedig öt évről hét évre emelte az elnöki jogkör gyakorlásának idejét. Az alkotmánymódosítások miatt az Európai Unió is bírálta az elnököt, Alijev azonban nem nagyon zavartatta magát: tavaly feleségét, az utódjaként emlegetett Mehribant nevezte ki az állam első alelnökévé.

Alijev tehát követi a családi hagyományt, és minden eszközt felhasználva bebetonozza hozzátartozóit az „örökségként” kapott hatalomba. Az Alijev-klán ugyanis évtizedek óta meghatározó szerepet játszik az országban: a mostani államfő apja, Hejdar Alijev 34 évig volt hatalmon, egészen 2003-ban bekövetkezett haláláig, amikor fia vette át a stafétát.

Az 1961-ben született Ilham Alijev akkor sokak szemé­ben alkalmatlannak tűnt arra, hogy apja nyomdokába lépjen. Az a hír járta, hogy nagyzoló alak, idejét inkább kaszinókban tölti, ahelyett, hogy a kormányzati feladatokra készülne.

Alijev azonban rácáfolt a kétkedőkre, sőt láthatóan mostanra azon munkálkodik, hogy a hatalom egy napon a most 19 éves fiára, Hejdarra szálljon át. Alijevnek van továbbá két lánya is, Arzu és Lejla, akiknek állítólag már most jelentős üzleti érdekeltségeik vannak.

Alijev Azerbajdzsánját egyébként az olajeladásokból származó milliárdos bevételek segítették hozzá a gyors gazdasági növekedéshez, a környező országokban finanszírozott befektetéseknek és a fegyverexportnak köszönhetően pedig mostanra az egyik legstabilabb regionális hatalomnak számít a posztszovjet térségben.

Az elnök nem mellesleg külpolitikai téren is dörzsölt diplomáciát folytat: a Krím félsziget 2014-es annektálására válaszul bevezetett orosz szankciók óta Baku gyakorlatias stratégiát követ Oroszország és a Nyugat között.

2016 óta Azerbajdzsán ráadásul a szovjet utódállamokat tömörítő Független Államok Közössége (FÁK), valamint Grúzia direkt beruházásainak vezető nettó befizetője lett, a folyamatosan növekvő gazdasági érdekek pedig Azerbajdzsán ősi ellenségét, Örményországot is egyre nagyobb kihívások elé állítják.

Magyar Idők – Tóth Loretta

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑