2019. 05. 21.

Eldőlt: Ankara nem mond le az orosz légvédelmi rendszerről

Júliusban elkezdődik az orosz légvédelmi rendszer felállítása az ország kijelölt stratégiai pontjain – jelentette be az elmúlt napokban Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Mint várható volt, Washington is élesen reagált erre: nem egyeztethető össze, hogy egy NATO-tag és az USA közel-keleti stratégiai szövetségese egy olyan légvédelmi rakéta rendszert állítson hadirendbe, amely a NATO legnagyobb ellenfelétől származik.

Washington szerint ha ez megvalósul, akkor ennek nagyon komoly következményei lehetnek abban a tekintetben, hogy az ellenséges erők által fejlesztett technológia a NATO védelmi rendszerébe beépülve komoly rést üthet a szövetségi pajzson.

Trump elnök kijelentette, hogy az Sz-400 üzlet után nem lesz lehetősége Törökországnak, hogy az USA által gyártott, a világ jelenleg legmodernebb vadászgépeit (F-35) megvásárolhassa, holott Törökország egyik résztvevője a gyártási projektnek, és eddig is 1,5 milliárd dollárt fizetett a vadászgépek termelésének előkészítő folyamatában.

Mit kell tudni az előzményekről?

Vajon Ankara lépése az elmúlt időszakban sokszor látott hintapolitika része? Egy olyan közel-keleti regionális hatalmi játék kelléke, ahol Törökország kihasználva a stratégiai fontosságát próbál előnyöket kicsikarni az egymással szemben álló felektől?

Vagy ennél többről van szó?

A török légvédelmi rendszer létrehozásának a története arra enged következtetni, hogy nemcsak az USA, hanem Ankara is kényszerhelyzetbe került, és ebben a legnagyobb ludas maga Washington.

Törökországban egy megbízható légvédelmi rakétarendszer égető szükségessége az 1990-es évek elejétől kezdve az egyik legfontosabb nemzetbiztonsági szempont volt.

A közel-keleti háborúk, amelyeknek fenyegető hatásaiból Törökország a földrajzi helyzeténél fogva sem maradhatott ki, arra kényszerítettek az országot, hogy mihamarabb találjon megoldást légköre biztonságának megőrzésére.

A cikk folytatását ITT olvashatják el.

Turk.info

, , , ,




Back to Top ↑