ENSZ: a burundi hatóságok emberiesség elleni bűnöket követnek el
2018. 09. 05.
A burundi hatóságok továbbra is szítják a gyűlöletet, az erőszakot és emberiesség elleni bűnöket követnek el ellenzékiekkel szemben – állapítja meg az afrikai országban történt jogsértések kivizsgálására létrehozott ENSZ-bizottság szerdán nyilvánosságra hozott jelentésében.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa által 2016-ban felállított testület már egy évvel ezelőtt is megállapította, hogy a burundi vezetés a legmagasabb szintig felelős emberiesség elleni bűncselekmények elkövetéséért. Ezek között gyilkosságok, ellenzékiek üldözése és bebörtönzése, illetve a fizikai szabadság más módon történő megvonása, kínzás és nemi erőszak szerepel.
A bizottság leszögezte, hogy alapos oka van azt feltételezni, hogy ezek a bűncselekmények folytatódtak. A jelentésben megjegyzik, hogy az ország hatóságai mindvégig próbálták akadályozni a bizottság munkáját.
Erőszakhullám
Burundiban 2015-ben kezdődött az erőszakhullám, amikor Pierre Nkurunziza elnök bejelentette, hogy harmadszor is pályázik az államfői tisztségre. Az ellenzék szerint ez alkotmányellenes volt, és az államfő ezzel megsérti a polgárháborút 2005-ben lezáró békemegállapodást. Nkurunzizát újraválasztották, és több ellenzéki csoport fegyvert fogott ellene. Ennek következménye az lett, hogy mintegy 1200 ember meghalt, több mint 400 ezren a környező országokba menekültek, az addig sem túl jól teljesítő gazdaság pedig stagnálni kezdett.
Népszavazások az elnökségről
Idén május 17-én népszavazást tartottak arról, hogy lehet-e valaki akár négyszer is elnök, és hogy az elnöki mandátum hosszabbodjon-e meg ötről hét évre. A lakosság megszavazta ezeket a hivatalos eredmény szerint, így Nkurunziza indulhat a 2020-ban esedékes választáson, és akár 2034-ig elnök lehet. Nagy meglepetésre azonban az elnök bejelentette ezután, hogy többször nem akarja jelöltetni magát.
A rendőrség, a hadsereg és a hírszerző szolgálat tagjai a tettesek
Az ENSZ-bizottság jelentése szerint a szóban forgó bűncselekményeket a rendőrség, a hadsereg, a hírszerző szolgálat tagjai, valamint a kormányzó párt ifjúsági szervezetének tagjai követik el. Nkurunziza politikája, az államadósság növelése és az, hogy a közszolgáltatások fenntartásához szükséges költségvetési forrásokat átcsoportosítják a hatalom biztonságának fenntartására, Burundit egy fejlődő országból humanitárius vészhelyzetet átélő országgá változtatta. A nélkülözők száma két év alatt egymillióról 3,6 millióra, vagyis a lakosság 34 százalékára nőtt – állapítja meg a bizottság.
Hirado.hu, MTI