Feketelistára került Ankara
2017. 04. 26.
Eljárást indított Törökország ellen az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése feltételezett jogsértések miatt.
A kontinens legrégibb képviselőtestülete megfigyelés alá helyezte Törökországot a múlt nyári sikertelen katonai puccs óta tömegessé vált hatósági intézkedések miatt.
A képviselők szerint ezekkel Ankara megsérti az alapvető emberi jogokat. A közgyűlés határozatát Magyarország ellenezte.
A török külügyminiszter úgy reagált, az európai jogszervezet “igazságtalan határozatot hozott”. Mevlut Cavusoglu kijelentette, “terjed az iszlamofóbiaEurópában, Ankarának nem maradt más választása, minthogy átgondolja a testülettel meglévő kapcsolatát”.
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének tagjai közül Törökország áll a legrosszabbul az Emberi Jogok Európai Bíróságán: törökországi bejeletésekből van a legtöbb.
Mi a baj Ankarával?
Tavaly július 15-én a török hadsereg megpróbálta átvenni a hatalmat – szakértők szerint nem kizárt, hogy a sok civil áldozattal járó éjszakai akció valójában provokáció volt.
Ankara szerint az Amerikában élő hitszónok, Fethullah Gülen és törökországi hálózata áll a puccskísérlet mögött, ezért Gülen kiadatását kérte Washingtontól, ezzel párhuzamosan pedig példátlan tisztogatásba kezdtek a hatóságok.
Több ezer ember került börtönbe a fegyveres testületektől és az igazságszolgáltatásból.
Tízezreket bocsátottak el állásukból a köztisztviselők közül: a minisztériumokban, a bíróságokon, a köz- és felsőoktatásban dolgozók kerültek lapátra.
A médiát is megtizedelték: sok újságírót bebörtönöztek, több száz szerkesztőséget zártak be országszerte az elmúlt 10 hónapban.
Az államfő és a kormánypárt kezdeményezésére megszavazott a parlament egy 19 pontos alkotmánymódosítást, és erre április 16-án a nép is áldását adta.
Ennek értelmében mostantól elnöki köztársaság van Törökországban, vagyis az államfő kezében összpontosul a hatalom.
A kampány során Ankara súlyos konfliktusba került Berlinnel, Hágával és Brüsszellel, mert az európai ellenkezés dacára kormánytagokat küldött az itt élő török közösségek agitálására.
A perpatvarból komoly ellentét lett, Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait Brüsszel felfüggesztette.
Eközben a török államfő többször is kijelentette, hogy kérdésessé vált, egyáltalán akarnak-e még uniós tagok lenni.
Recep Tayyip Erdogan a népszavazás után újból kilátásba helyezte a halálbüntetés visszaállítását, ami eleve kizárja, hogy Törökország bekerüljön az Európai Unióba.
De hát akkor mi a kérdés?
A nyilvánvaló nézetkülönbségek és elvi viták ellenére az uniós tagállamok közül többen is óva intenek attól, hogy Európa a szakításig vigye Törökországgal, mert attól tartanak, hogy akkor a tavalyi menekültáradathoz hasonló népvándorlás indulhat el újból a polgárháborús Szíria és a tálibok fenyegette Közép-Ázsia felől.
Brüsszel és Ankara abban állapodtak meg tavaly márciusban, hogy a török határőrség megállítja az embercsempészek hajóit a török partvonal mentén, illetve regisztrált szíriai menekültekért cserébe Törökország visszaveszi a menekült státuszra nem jogosult migránsokat Görögországból.
Az elmúlt fél év törökországi fordulatát látva az osztrák külügyminiszter volt az első az Európai Unióban, aki arra figyelmeztetett, hogy fel kell mondani a török kormánnyal kötött egyezséget, és Brüsszelnek magának kell gondoskodnia külső határairól.
Orientalista.hu – Euronews