2019. 10. 03.

Fontos az egységes európai álláspont az uniós-török megállapodás rendezésére

Fokozódik a migrációs helyzet Görögországban, szeptemberben tízezernél is több bevándorló érkezett az égei-tengeri szigetekre. A befogadótáborok megteltek, az emberek pedig egyre türelmetlenebbek. A hét elején több százan tüntettek az egyik legzsúfoltabb szigeten, Leszboszon. Törökországban 4–5 millióan várakoznak indulásra készen, a nyomás pedig a Balkánon is érezteti hatását.

Csak egy bizonyos szintig lehet felkészülni a migránsok érkezésére, de óriási mennyiségű, körülbelül 60–80 ezres tömeg esetén ezt a felkészültséget, illetve a bevándorlók fogadását már nem lehet kivitelezni – mondta Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Nem véletlen, hogy a görög kormány az Európai Unióhoz fordult segítségért.

Mint mondta, nemcsak Leszbosz szigetéről van szó, hanem több más szigetről is, ahol nagyszámú illegális bevándorló tartózkodik, és a görögök elérték a teljesítőképességük határát. Szerinte kérdés, hogy az uniós-török megállapodás hogyan fog működni a gyakorlatban, az egyezmény ugyanis több sebből vérzik, de reményét fejezte ki abban, hogy a csütörtöki, ankarai találkozón sikerül megállapodásra jutni bizonyos pontokban.

Arról is beszélt, hogy körülbelül húszezer szír állampolgár érkezett az Európai Unió területére, akiket az unió be is fogadott. Szíriából, főleg Idlib térségéből a bombázások elől menekülnek az emberek, a folyamatokat figyelembe véve, számítani lehet arra, hogy még többen érkeznek az unió területére. Ezek az emberek pedig Törökországhoz vannak közel, ahol a kormány időnként zárja, időnként pedig kinyitja a határokat – jegyezte meg.

Pénzügyi tisztázás

Szerinte a csütörtöki tárgyaláson a megállapodás pénzügyi hátterét is tisztázzák. A törökök ugyanis azt állítják, hogy az Európai Unió nem fizette ki a 2016-ban a megállapodásban rögzített hárommilliárd eurót, melyet az EU-nak 2018-ig kellett volna kifizetnie. Törökország állítja, hogy csak kétmilliárdot kapott.

Megjegyezte, az ügy megoldásában nem kedvez a jelenlegi helyzet sem.

Két szempont is megnehezíti az előrehaladást, az egyik, hogy vezetőváltás van az Európai Unióban, és még nem állt fel az új Európai Bizottság, a régi pedig már teljesen más elvek alapján működik – mondta el. Másrészről pedig az olasz határok megnyitása arra ösztönözheti a menekülteket, hogy más határok megnyitását is követeljék.

A török belpolitikai, gazdasági helyzet nehezíti a helyzetet

Amikor 2016-ban Törökország és az Európai Unió megállapodott a menekültek elhelyezéséről, Törökország több lehetőséget is felvázolt, hogy mit kezd majd a bevándorlókkal – mondta Szabó Dávid külpolitikai elemző. Az egyik szerint az iskolázottabbakat alkalmazták volna a török munkaerőpiacon, a többieket pedig ideiglenes tartózkodás után visszaküldték volna a célországokba.

A helyzetet azonban jelenleg súlyosbítja, hogy a török gazdaság gyengén teljesít, és a politikai konfliktusok is jelentősen befolyásolják a viszonyokat – fűzte hozzá Szabó Dávid.

Kis-Benedek József rámutatott, hogy a kétnapos találkozón a legcélszerűbb az lenne, ha elővennék a 2016-os megállapodást, és sorra vennék, hogy ki mit teljesített a vállalásokból. Példának említette, hogy az EU vízummentességet ígért a törököknek, amely nem valósult meg. De ennél sokkal fontosabbak a pénzügyi kérdések, már csak abból a szempontból is, hogy az EU nem tud több pénzt adni, míg fel nem áll az új Európai Bizottság.

Nem várható nagymértékű áttörés

A szakértő szerint nagymértékű áttörés nem lesz a megállapodás részleteit tekintve, de azt sem tartja valószínűnek, hogy a törökök teljesen megnyitnák a határokat az Európai Unió irányába, mert az hatalmas problémákat szülne. Hozzátette, egyfajta szabályozások, apróbb kiegyezések lehetnek, de az igazi megoldást az jelentené, ha először egy egységes európai álláspont alakulna ki a migránsok szétosztásáról.

Hirado.hu, Kossuth Rádió

Sharing is caring!

, , , ,




Back to Top ↑