2019. 05. 29.

Háborús bűncselekményeket követ el a mianmari hadsereg

A mianmari hadsereg újabb háborús bűncselekményeket követett el a nyugat-mianmari Arakán államban – állítja az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet szerdai közleménye.

A mintegy 40 oldalas, „Senki nem véd meg minket” címet viselő jelentés 2019 január elejétől vizsgálja a térség helyzetét, és több tucat, különböző etnikumból származó ember tanúvallomását veszi alapul, továbbá fényképeket és videófelvételeket is tartalmaz.

A közlemény – amelyet a szervezet regionális igazgatója, Nicholas Bequelin jegyez – azt állítja, hogy a hadsereg félelemben tartja az állam lakosait, és azzal vádolja Aung Szan Szú Kjit, a végrehajtó hatalom tényleges vezetőjét, hogy szemet huny a jogsértések felett.

Több nemzetközi segélyszervezet beszámolójára hivatkozva az AI azt is felrója a hatóságoknak, hogy nem engedik be a területre az élelmiszersegélyeket és az egészségügyi szállítmányokat.

Noha a közlemény hangsúlyozza, hogy a jogsértések nagy részét a hadsereg követi el, beszámolt a buddhista szeparatista Arakáni Hadsereg (AA) fegyvereseinek több erőszakcselekményéről is, és kitért Arakán történelmi és vallási emlékműveire is. Felhívja a figyelmet, hogy a konfliktus során számos műemlék és kegyhely került veszélybe, és aláhúzza: semmiféle hadműveletnek nincs helye kulturális emlékekhez közel.

2017 augusztusa óta a nyugat-mianmari Arakán államból csaknem 750 ezer rohingja muszlim menekült át a szomszédos Bangladesbe, miután a mianmari hadsereg tisztogató műveletekbe kezdett, azt követően, hogy rohingják mianmari biztonsági állásokat támadtak meg. Ezt megelőzően körülbelül 200 ezer rohingja menekült át Bangladesbe.

A rohingják többsége főként a nyugat-mianmari Arakán államban él, és a világ egyik legüldözöttebb kisebbsége. Néhány szakértő úgy véli, hogy őshonosak a térségben, mások szerint a bengáli területek brit gyarmatosítása idején, majd Burma (a későbbi Mianmar) 1948-as függetlenedése és az 1971-es bangladesi függetlenedés után érkeztek a régióba.

Hiába élnek nemzedékek óta Mianmar területén, ez utóbbi vezetése továbbra is illegális bevándorlóknak tekinti őket. Az 1982-ben elfogadott mianmari állampolgársági törvény sem ismeri el etnikai csoportként, és gyakorlatilag megfosztja őket az állampolgárságtól. A kisebbség tagjai naponta kénytelenek diszkriminációval szembesülni: nincs tartózkodási engedélyük, nem gyakorolhatják szabadon a vallásukat, sőt mozgásukban is korlátozzák őket.

Hirado.hu, MTI

Sharing is caring!

, , , ,




Back to Top ↑