Haladéktalanul fel kell oldani a rendkívüli állapotot Törökországban

Haladéktalanul fel kellene oldani Törökországban a 2016 nyári puccskísérletet követően bevezetett rendkívüli állapotot, az ugyanis továbbra is „súlyos aggodalomra” ad okot – figyelmeztetett kedden közzétett bővítési jelentésében az Európai Bizottság.

A brüsszeli testület ismételten határozottan elítélte a puccskísérletet, elismerve Ankara jogát a súlyos fenyegetésekkel szembeni arányos fellépésre, ugyanakkor leszögezte, hogy aggodalomra ad okot az elrendelt intézkedések „aránytalansága és kollektív jellege”.

Mint írták, a hatóságok fellépése csorbította bizonyos polgári és politikai jogok, például a szólás- és a gyülekezési szabadság érvényesülését.
A török nemzetbiztonsági tanács inkább rendkívüli állapot meghosszabbítását javasolta

A 2016. július 15-i török puccskísérlet után az országban bevezetett rendkívüli állapot hetedik alkalommal történő meghosszabbítását javasolta a török nemzetbiztonsági tanács kedden – közölte az Anadolu állami hírügynökség.

A nemzetbiztonsági tanács állásfoglalása szerint minderre a terrorizmus elleni harc miatt van szükség.

A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig hat alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában, októberében, és 2018 januárjában. A legutóbbi intézkedés időbeli hatálya csütörtökön jár le.

A három hónappal történő meghosszabbítást a kabinetnek és a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez azonban mindössze formalitásnak számít, hiszen a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) és a vele szövetséges nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja (MHP) stabil többséggel rendelkezik.

Az intézkedés hatálya alatt az alapvető jogok gyakorlása erősen korlátozott, Recep Tayyip Erdogan államfő pedig továbbra is rendeleti úton kormányozhat, miközben ezeket a rendeleteket nem lehet megtámadni az alkotmánybíróság előtt.

A török ellenzék és a gazdasági élet egyes képviselői is régóta követelik a rendkívüli állapot végét. Hétfőn az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) szervezett tüntetéseket az intézkedés ellen Isztambulban, Ankarában, de más török nagyvárosokban is.

Törökországban 2016. július 15. óta több mint 140 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 55 ezret – köztük katonákat, rendőröket, bírákat, ügyészeket, egyetemi tanárokat, üzletembereket, újságírókat és minisztériumi alkalmazottakat – pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen Egyesült Államokban élő muzulmán hitszónok vezette nemzetközi hálózathoz vagy más terrorszervezetekhez.

Orientalista.hu – Hirado.hu, MTI

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑