2018. 12. 20.

Hivatalosan nem volt napirenden a migráció az EU-Afrika Fórumon

A fórum elsősorban a gazdasági együttműködésekről és befektetésekről szólt, azonban – Afrika akarata ellenére – a migráció kérdése is téma volt. Ez ugyanis nem volt hivatalosan napirenden a találkozón.

Az Afrika és az Európai Unió közötti gazdasági együttműködés javítása, afrikai befektetési programok és a klímaváltozással összefüggő kérdések is szerepelnek a Bécsben rendezett Afrika-fórumon. A tanácskozáson huszonöt afrikai állam képviselői, köztük hét állam- valamint kormányfő (európai részről tizenhárom állam- vagy kormányfő) vettek részt, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, továbbá számos vállalkozó is.

Az EU-Afrika fórum az osztrák uniós elnökség utolsó jelentős rendezvénye. A tanácskozás kezdete előtt Orbán Viktor azt mondta, hogy a magyar álláspont megerősítését várja a találkozótól. A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: a mi álláspontunk az, hogy a segítséget kell Afrikába vinni, és nem pedig a bajt behozni ide, Európába, és különösen nem Magyarországra.

Nem tűzték hivatalosan napirendre a migrációt

A migráció nem volt hivatalos része a napirendnek. A Kossuth Rádió Ütköző című műsorában felvetődött a kérdés, hogy lehetett olyan gazdasági és politikai párbeszédet folytatni, hogy az Európa számára fontos kérdésről, vagyis a migrációról ne essen szó.

Szépen becsomagolt politikai állásfoglalás volt Sebastian Kurz részéről, hogy azt mondta, Afrika kérte, hogy ne essen szó a találkozón a migrációról – mondta Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

A kutató emlékeztetett: Ausztria sem írta alá az ENSZ migrációs kompaktját, amit Moussa Faki Mahamat, az Afrikai Unió Bizottságának elnöke felszólalásában meg is említette ezt. Kurz vélhetően ezért sem szerette volna nyíltan napirendre tűzni ezt a témát.

Hozzátette: a migráció témája ezek ellenére rendszeresen előkerült a tanácskozáson.

Európa támogatja Afrikát

Az elmúlt években körülbelül 50-60 milliárd dollár értékben kapott évente fejlesztési támogatást Afrika az Európai Uniótól – tájékoztatott Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója. Úgy fogalmazott: ez rendkívül nagy pénz és nyilvánvalóan sok hasznát veszik azok az országok és cégek, amelyek részesülnek ebből.

A szakértő hangsúlyozta, valóban a segítséget kell az afrikai kontinensre vinni, nem pedig a bajt Európába. Ugyanakkor elmondta, érdemes figyelembe venni azt, hogy sok esetben a kontinensen nem beszélhetünk olyan államszervezetekről, amelyeket Nyugaton megismerhettünk.

Mint mondta, sokszor nem jut el a végcélig az a forrás, amit egyes tagállamok vagy intézmények egy adott feladat elvégzésére szántak.

Nem a segélynek köszönhető Afrika fejlődése?

Az 50-60 milliárd dollárnyi fejlesztési segély részben az EU-s forrásokból, részben a tagállami forrásokból tevődik össze, illetve az EU-n kívüli szereplők adományából – jelezte Marsai Viktor. Véleménye szerint a probléma az, hogy egy széttöredezett rendszerről van szó, ha Afrikáról beszélünk, ezért nehéz koncentrálni a forrásokat.

Az 1960-as évek óta áramlik ez a pénz a kontinensbe, nem mindenhol lehet látni az eredményeket – tette hozzá a szakértő.

Marsai kifejtette: a kontinens fejlődése elsősorban nem a segélyeknek köszönhető, hanem annak, hogy az afrikai politikusok rájöttek, nem kell minden szerződést aláírni, s érdekeiket érvényesíthetik a globális piacon.

Afrika a világgazdaságban, mint nyersanyagtermelő szerepel, így nem célja, hogy a feldolgozóipart erősítse, hiszen akkor nőne a nyersanyagok ára is. Hozzátette: az, hogy több afrikai országban inkább dezindusztrializáció zajlik, mint az iparosodás előrehaladása, az nem független például a kínai dömpingáruktól.

Hirado.hu, Kossuth Rádió

, , , , ,




Back to Top ↑