2019. 08. 01.

Húsz éve trónon a marokkói király

VI. Mohammed marokkói uralkodó hétköznapi, divatos stílusának és reformjainak is köszönheti, hogy az arab tavasz nem sodorta el hatalmából.

„A szegények királya”, „a laza király”, „a divatos király”, „M6” – a köznyelv és a média sokféleképpen nevezi VI. Mohammedet, aki éppen húsz esztendővel ezelőtt foglalta el Marokkó trónját. Valóban nem egy hagyományos uralkodó. Ha tudni akarjuk éppen hol jár, olykor érdemesebb a közösségi médiát követni (nem hivatalos Facebook-oldalát és Instagramját egy rejtélyes fiatalember kezeli, aki folyamatosan exkluzív fotókat tölt fel róla). Sőt, az sem lehetetlen, hogy az utcán is „összefuthatunk” vele. A király ugyanis nem testőrök gyűrűjében, autókonvoj felvezetésével közlekedik, inkább olykor maga is a volán mögé ül. Mint arról a közösségi médiába feltöltött képek sokasága tanúskodik, nem rest megállni néhány szót váltani az emberekkel, közös szelfit készíteni. Bevett szokása, hogy külföldi útjai során a helyi marokkói közösséggel is találkozik. „Találkoznom kell az emberekkel, hogy lássam, hogy élnek. Mikor a népnek integetek, próbálom nem a tömeget köszönteni, hanem az egyéneket, szemkontaktust teremteni” – fogalmazott még hatalomra lépése után nem sokkal a Time magazinnak adott egyik ritka interjújában.

De az 55 esztendős VI. Mohammed nem csak a politikai reformokat, a divatot is diktálja . Általában a tradicionális marokkói és a hivatalos viseletet is újragondolja, de a hétköznapokon akár pólót, szaggatott farmert és sportcipőt is magára kap. Színes és mintás zakói, modern napszemüvegei, gondosan fazonra nyírt haja és szakálla mára védjegyeivé váltak.

Arról persze nincsenek hivatalos statisztikák, hogy hazájában mennyire népszerű. Apja, II. Hasszán 1999-es, hirtelen jött halála után, trónra lépését követően gyorsan az emberek szívébe lopta magát, mivel saját – jelentős, a Forbes becslései szerint jelenleg 2,1 milliárd dolláros – vagyonából is áldozott az népre. Ekkoriban ragadt rá a hangzatos „szegények királya” elnevezés is, bár azóta bírálói már korrupciós ügyekkel próbálták befeketíteni, és szemére vetették túlzott költekezését.

A francia egyetemen jogi doktorátust szerző uralkodó kezdetektől nagyszabású reformokba vágott bele. Ennek keretében például az arab mellett hivatalos nyelvvé emelték a berbert (Marokkóban 10-12 millió berber él), 2004-ben fogadták el azt az arab világban egyedülálló törvényt, amely szerteágazó jogokat biztosított a nőknek, köztük 15-ről 18-ra emelték a házasság korhatárát, a nők számára is lehetővé tették, hogy elváljanak. Jó példával elől járva, a tradíciókkal szakítva a király maga is a nyilvánosság előtt – menyegzőjükről, a lobogó vörös hajú királynőről számos felvételt közöltek – vette el 2002-ben a közrendű Lalla Szelma Bennanit.

Az Alavita-dinasztiához tartozó VI. Mohammed egészen Mohammed prófétáig eredezteti vérvonalát, ám az iszlám mérsékelt irányát képviseli. Uralkodásának idejére esett ország történeték legpusztítóbb terrortámadása, a 33 életet követelő 2003-as casablancai robbantássorozat. Különösen azóta Marokkó minden eszközzel, nem csupán katonailag, de nemzetközi imámok képzésével is harcol a radikális eszmék ellen. Stratégiai partner a terrorizmus elleni harcban, hírszerzési információkkal segíti az európai elhárítást (például a berlini gázolásos merénylerte is előre figyelmeztettek). A küzdelem ellenére a veszély megmaradt: több európai terrortámadás elkövetője marokkói származású volt, a becslések szerint kétezren csatlakozhattak az Iszlám Államhoz, idén pedig két skandináv hegymászóval végeztek terroristák kegyetlen módon (a tetteseket azóta halálra ítélték). Az országban egyébként a mai napig néhány ezer zsidó és pár tízezer keresztény is él, a vallásközi párbeszéd jegyében Ferenc pápa idén meg is látogatta Marokkót.

A világjáró király a diplomáciai csörtéket is elkerüli. Idén még arra is felcsillant a remény, hogy sikerül új életet lehelni a nyugat-szaharai konfliktus rendezésébe, miután hat év után az ENSZ égisze alatt Genfben tárgyaltak a felek. Áttörés ugyan egyelőre nem történt, de VI. Mohammed korábban a párbeszéd szükségességét hangsúlyozta Algériának, amely éppen hatalmi átalakuláson megy keresztül. A békülés jegyében harminc év szünet után két éve Marokkó visszatért az Afrikai Unióba is.

Ezeknek az intézkedéseknek is köszönhető, hogy a 2011-es, úgynevezett arab tavasz eseményei nem sodorták el az uralkodót. Az utcára vonuló tömegek hatására VI. Mohammed a reformfolyamatok gyorsítására, új alkotmány megírására, parlamenti választásokra, a gazdaság fellendítésére tett ígéretet, és jó részét végre is hajtotta. A Világbank adatai szerint a marokkói gazdaság az elmúlt években 2-5 százalékkal nőtt, elsősorban a turizmus, a mezőgazdaság, a halászat, a járműipar a húzóágazatok, ugyanakkor jelentősek foszfát készleteik is, de a jövőbe tekintve a világ legnagyobb naperőműve és számos szélerőmű is itt található. Afrikában Marokkó az egyik legnagyobb és feltörekvő „játékos”: a kontinens második legnagyobb befektetője, az óriási Tanger Med kikötő pedig része a kínai „új selyemút” programnak.

Ugyanakkor az ország számos kihívással is küzd. A munkanélküliség 10 százalék körüli, különösen a fiatalok körében rossz a helyzet. Az Arab Barometer idei felmérése szerint a marokkóiak 70 százaléka gondolkozik a külföldre vándorláson, az ENSZ statisztikái alapján idén ők alkották a harmadik legnagyobb csoportját az Európába érkező bevándorlóknak. Marokkó már csak közelsége miatt is az unió stratégiai partnere az illegális migráció elleni küzdelemben, – nem véletlen, hogy az ENSZ migrációs egyezményét is itt fogalmazták meg, melyhez Magyarország nem csatlakozott – bár eddig mindössze 140 millió uniós eurós támogatást kapott ehhez.

Népszava

, ,




Back to Top ↑