India is a holdra száll
2019. 09. 06.
A Csándráján-2 nevű indiai holdszonda szeptember 7-én megkísérli a leszállást a Holdon. Ha a manőver sikerül, az ázsiai nemzet negyedikként juttat el ember alkotta eszközt égi kísérőnk felszínére.
Az indiai Csándráján–2 holdszondát július 22-én indították útnak – nagyjából egy évvel lépték túl az eredetileg tervezett időpontot. A szonda három részből áll: keringőegységből, a Vikram leszállóegységből és a Pragyan holdjáróból. A misszió fő célja az égitest déli pólusának feltérképezése, illetve a lehetséges vízforrások helyének meghatározása.
A két nap múlva holdat érő eszköz elődje, a Csándráján–1 2008-ban járt az égitest közelében. A féltonnás űrszonda magával vitt egy ötven kilogrammos becsapódóegységet (penetrátort), amit sikeresen a Hold felszínére ejtett. Az irányítók 2009 nyarán elvesztették a szondával a kapcsolatot, így idő előtt befejeződött a két évre tervezett küldetés. A tizenegy tudományos műszert szállító szondát az amerikai űrügynökség 2017 tavaszán teleszkópok és radar segítségével megtalálta, többé-kevésbé olyan pályán, amire előzetesen számítottak.
Most nem ejtést, pontosabban becsapódást terveznek az Indiai Űrügynökség (Indian Space Research Organisation, ISRO) szakemberei, hanem lágy leszállást, amit kényes műveletek sora előz meg. Az elnyúlt pályán keringő szondát előbb egyre közelebb vitték a Holdhoz, egészen addig, hogy a felszíntől nagyjából száz kilométerre jutott. Ezt követően szeptember 2-án szétkapcsolták a keringő- és a leszállóegységet. A Vikram összetett manőverek sorozatának végén várhatóan szeptember 7-én sima landolással éri el a felszínt – közelebb a Hold déli sarkvidékéhez, mint bármely más korábbi űreszköz. (A korábbi amerikai, szovjet és kínai missziók az egyenlítőhöz jóval közelebb szálltak le.) A fékezőrakéták feladata, hogy a másodpercenkénti hat kilométeres sebességet a nullára csökkentse.
A teljes cikket ITT lehet elolvasni.
Magyar Nemzet – Ötvös Zoltán
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Soha ennyi olajat és gázt nem termelt még Kína →
