Katar kártérítést követel
2017. 07. 10.
Katar várhatóan jogi úton fog kártérítést követelni az ellene bojkottot hirdető négy országtól, mivel üzletmenete súlyosan károsodott az elmúlt hetekben, mondta Ali al-Marri, Katar főügyésze.
Az Öböl-menti diplomáciai csatában a hét vége óta Nagy-Britannia is részt vesz, miután Boris Johnson külügyminiszter a közvetítő Kuvaitba érkezett, s onnan Katarba látogatott tárgyalni. Johnson és Tammim bin Hamad al-Thani katari emír többek között a két ország terrorellenes együttműködéséről cserélt eszmét. Szaúd-Arábia és három szoros szövetségese viszont épp azzal vádolja Katart, hogy a nemzetközi terrorizmust támogatja, igaz, egy múlt heti brit elemzés éppen Szaúd-Arábiát vádolta ugyanezzel.
Óriási tartalékai vannak a kis Öböl-államnak
Az ugyan továbbra se ismert, mit válaszolt Katar az arab államok ultimátumára, de a négy ország – Szaúd-Arábián kívül Bahrein, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – csalódottan reagáltak Doha válaszára, és további lépéseket helyeztek kilátásba, amelyek mibenlétére csak később derül fény. A gazdasági szankciók Katar esetében nemigen célravezetőek annak szerteágazó érdekeltségei és óriási tartalékai révén.
A viszály ugyanakkor megerősítette Katar hagyományosan nemtörődöm lakosságának dacosságát. Szombaton az ország legnagyobb mobilszolgáltatója, az Ooredoo bejelentette, hálózatának neve megváltozik, s a „Tammim al-Madzsd” (Dicsőséges Tammim) nevet viseli majd, így nyilvánítva hűséget az emírnek. A lépést a brit Vodafone helyi leányvállalata is követte, miután előfizetőik tömegei követelték a változtatást. A katari posta új bélyeget adott ki az emír arcképével, s ugyanezzel a szöveggel.
Elemzők rámutatnak, az Öböl menti Együttműködési Tanács (GCC) létét alapvetően kérdőjelezi meg a mostani viszály, még akkor is, ha annak ma vége lesz.
Magyari Idők – Sitkei Levente
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Az amerikai elnök túlzásnak nevezte az izraeli hadsereg gázai műveleteit →
