Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Katar megtudja védeni valutáját és gazdaságát

2017. 06. 13.

Katar még mindig várja a részletes követeléseket és magyarázatot az őt diplomáciailag izoláló, Szaúd-Arábia vezette csoporttól, így még nincs abban a helyzetben, hogy diplomáciai megoldáson törje a fejét – nyilatkozta tegnap Mohamed al-Thani katari külügyminiszter az al-Jazeera hírtelevíziónak.

Hozzátette: Kuvait mint közvetítő folyamatos kapcsolatban áll Katarral és az Egyesült Államokkal; Dohában jelenleg humanitárius problémák megoldásán dolgoznak, amelyeket az „illegális ostrom” okozott.

Katar a már második hetébe lépő válság kirobbanása óta próbálja kisebbíteni annak hatásait, különösen Sarif al-Amadi pénzügyminiszter hangoztatta: az országnak elegendő pénzügyi ereje van ahhoz, hogy megvédje nemzeti valutáját és gazdaságát.

A katari értékpapír-árfolyamok esése pedig természetes reakció volt azután, hogy Szaúd-Arábia, Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom lezárta a diplomáciai és közlekedési csatornákat. A csoport azt akarja, hogy Katar határolja el magát Irántól, valamint hagyjon fel az iszlamista tömörülések finanszírozásával.

A szokatlan lépések láttán a befektetők nyilvánvalóan elgondolkodtak, hogy a Perzsa (Arab)-öböl menti cseppnyi ország – mellesleg a világ legnagyobb cseppfolyósföldgáz-exportőre – ellen tud-e állni a nyomásnak anélkül, hogy le kellene értékelnie a rijált, illetve hozzá kellene nyúlnia a befektetési alapokhoz. A katari állami befektetési alap egyike a világ legnagyobbjainak, s olyan globális társaságokban van érdekeltsége, mint a Glencore és a Barclays. A múlt héten esett a katari államkötvények árfolyama, miután több hitelminősítő társaság is – a S&P, a Moody’s és a Fitch – csökkentette az ország adósbesorolását.

– Valutatartalékaink és befektetési alapjaink értéke a bruttó hazai termék (GDP) több mint 250 százalékára rúg. Nem gondolom, hogy bárkinek is oka lenne aggódnia a történtek vagy a rijál elleni esetleges spekulációk ­miatt – jelentette ki a katari pénzügyminiszter. Külföldi elemzők sem látnak jelentős veszélyt a nemzeti valuta árfolyamának alakulásával és az ország gazdasági növekedésével kapcsolatban.

– A gazdasági tevékenység folyamatos, legfeljebb a befektetések költségei nőnek, mivel az áruk és a nyersanyagok már nem a Szaúd-Arábiával közös szárazföldi határon át jönnek. A költségvetési hiány emelkedhet, de életveszély nincs – vélte Mohamed Abu Basa, a kai­rói EFG-Hermes befektetési bank közgazdásza. A legnagyobb gondot a további leminősítések jelenthetik, amelyek elriaszthatják a külföldi befektetőket és veszélyeztethetik a pénzügyi rendszer likviditását.

Magyar Idők – Mártonffy Atilla

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑