2019. 06. 25.

Kazahsztán a posztszovjet államok egyik legjobban fejlődő országa

Nurszultan Nazarbajev 1984 óta miniszterelnökként, majd 1990 óta elnökként vezette a volt szovjet tagköztársaságot, márciusban bejelentette – némileg váratlanul –, hogy befejezi elnöki megbízatását – hangzott el szombaton az M1 Világ című műsorában.

Bár az elnök harmincéves uralma alatt Kazahsztán nem vált nyugati értelemben mintaországgá, a térségben a demokrácia és a politikai rendszer stabilitása figyelemre méltó volt az elmúlt évtizedekben.

Kazahsztán a posztszovjet államok egyik legjobban fejlődő országa

Szénhidrogén készletének köszönhetően a posztszovjet térség egyik leginkább prosperáló országa a mai napig. Nazarbajev volt a korábbi pártfőtitkár, vagyis a kazah szovjet tagköztársaság vezetője, tehát ahogy sok más szovjet utódállamban, itt is biztosítva volt a korábbi pártvezetők jövője. Ugyanakkor a volt kazah elnök általános népszerűségnek örvendett az országban.

Kazahsztánban a fejlődés a gazdaságot és a társadalmat is érinti. A folytonosság és a stabilitás meglehetősen felvilágosult módon ment végbe, hiszen a modernizáció lezajlott az országban, ráadásul az ország meglepően kreatív a gazdaság diverzifikálása terén is – mondta Vasa László, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főtanácsadója és vezető kutatója.

A kazah vezetés előtt voltak rossz példák, amelyekből tanulhatott, hiszen Venezuela és Szaúd-Arábia helyzetét el akarta kerülni; így idejekorán elkezdték például az olajból származó bevételeket

visszaforgatni az oktatásba, a kutatásfejlesztésbe és a megújuló energia területére.
Bár a kazah politikai vezetést a nemzetközi szakirodalom minimum erős elnöki uralomnak nevezi, a volt elnök, Nazarbajev uralmát pedig az élesebb megnyilvánulások diktatúraként emlegetik, Közép-Ázsia országaiban másképp kell értelmeznünk a népképviselet fogalmát.

Évszázados, sőt évezredes hagyományai vannak a „klánalapú” politizálásnak, tehát az, hogy a felszínen és nyilvánosan mi folyik, tulajdonképpen tényleg csak a díszlet. Valójában csoportok közötti megegyezésen alapul az, hogy ki lesz az elnök, miniszterelnök. Egyébként egy pozícióból való elmozdítás az a „klánok” közötti viszonyokat is jellemzi – magyarázta Vasa László.

Nazarbajev lassan nyolcvanéves, a 2014-es olajárzuhanás pedig Kazahsztánban is éreztette hatását, ami a korábbiakhoz képest nagyobb fokú szociális elégedetlenséget okozott az országban. A volt elnök tehát úgy érezte, eljött a pillanat, mikor érdemes kissé háttérbe vonulnia.

A lemondással korántsem engedte ki teljes mértékben kezéből a politikai hatalmat. Továbbra is ő az úgynevezett Nemzetbiztonsági Tanács vezetője az országban, illetve a nemzet atyja címet is viseli. Ebben a minőségében minden bizonnyal informálisan is még sokáig figyelemmel kíséri az eseményeket – mondta Gyene Pál Közép-Ázsia-szakértő.

Az elnökcsere nem hoz majd fordulatot a kazah belpolitikában

Az új elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev Nazarbajev egyik régi, lojális embere. Diplomata múltja van, az ENSZ genfi irodájának vezetője volt, illetve miniszterelnöke is volt az országnak, tehát valószínűsíthető, hogy drasztikus fordulat az elnökcsere után sem várható a kazah belpolitikában.

A választáson nyolc jelölt indult, Tokajev fölényes győzelmet aratott. Almatiban a választások után több száz embert vettek őrizetbe. A tüntetők szerint az erős egyszemélyi kontroll alatt tartott országban

a választások nem demokratikusan zajlottak.
A rendszerellenes mozgolódásokkal szemben a kormány a zéró tolerancia politikáját követi. A szakértők szerint nem valószínű, hogy a tüntetések tovább folytatódnak. Nazarbajev Putyin hű szövetségese volt a posztszovjet térség egybekovácsolási kísérletei során, az orosz–török válság elsimítása ügyében sikeresen közvetített Moszkva és Ankara között, és a szíriai konfliktus megoldásában is pozitív szerepet játszott.

Hirado.hu, M1

, , ,




Back to Top ↑