2018. 05. 25.

Kérdéses az amerikai szankciók sikere



Az Egyesült Államok egyedül nem fogja tudni térdre kényszeríteni Iránt gazdaságilag, mert a nyugatra irányuló kereskedelem jelentős része az Európai Unióval zajlik – mondta Ugrósdy Márton kutató, a Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóhelyettese a Ma reggel adásában.

Az Irán, a nagyhatalmak és Németország között 2015-ben létrejött egyezség értelmében a perzsa állam korlátozta atomprogramját, a nemzetközi közösség pedig feloldotta az iszlám köztársaság ellen bevezetett szankciók nagy részét. Donald Trump amerikai elnök már választási kampányában bírálta és elhibázottnak nevezte az iráni atomalkut, és idén május elején határozott arról, hogy az Egyesült Államok kilép a megállapodásból.

Mike Pompeo amerikai külügyminiszter a napokban „a történelem legkeményebb szankcióit” helyezte kilátásba arra az esetre, ha Irán nem szab gátat regionális és katonai befolyásának. Az amerikai külügyi tárca vezetője azzal vádolta meg Teheránt, hogy fegyveres csoportokat támogat Szíriában, Libanonban és Jemenben.

Ezzel kapcsolatban Ugrósdy Márton kutató, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet igazgatóhelyettese elmondta, hogy Szíriában néhány tízezer fővel vannak jelen, míg a jemeni jelenlétről nincsenek pontos információk.

Az európai nagyhatalmak nem engedhetik meg, hogy rosszban legyenek az Egyesült Államokkal, mivel továbbra is Washington adja az európai országok biztonsági garanciáját. A nukleáris megállapodás felmondása előtt az európai vezetők lobbiztak Washingtonban, ettől függetlenül vannak a transzatlanti együttműködésnek olyan elemei, amelyek ezt nem érintik.

Kérdéses a szankciók sikere

A gazdasági szankciókat firtató kérdésre Ugrósdy Márton elmondta, hogy a nagy kérdés, kikényszeríti-e az Egyesült Államok a másodlagos szankciókat. Ez azokra a cégekre vonatkozna, amelyek továbbra is üzletelnek Iránnal, vagyis lényegében ellehetetlenítené más országok beruházásait és ügyleteit Iránban.

„A történelem folyamán számos olyan példát láttunk, hogy az Egyesült Államok szankciókat léptetett életbe egy ország ellen és a vele kereskedőkkel szemben, de végül eltekintettek azok alkalmazásától” – mondta Ugrósdy.

A perzsa ország elleni szankciókat 2015-ben oldotta fel az Egyesült Államok, azóta Franciaország a legnagyobb befektetők között van Iránban. Irán egyébként is jelentős felvevőpiaca volt az európai termékeknek a repülőgépektől a luxuscikkekig.

„Nem véletlen, hogy a franciák az egyik élharcosai az iráni nukleáris program fenntartásának, hiszen több milliárd dollárt fektettek be az elmúlt években, és ezt nem szeretnék elveszíteni azért, mert Donald Trump környezetében néhányan úgy gondolkodnak, hogy a nukleáris megállapodás rossz” – fogalmazott a szakértő.

Az atomegyezség után az iráni gazdasági növekedés felgyorsult, leginkább az olajipar teljesítménye miatt. Az atomalku felmondásának hírére a nyersolaj ára négyéves csúcsra szökkent.

Amennyiben az Európai Unió országai nem állnak bele, hogy az Egyesült Államok kérésének megfelelően szüntessék be a kereskedelmet Iránnal, akkor Washington egyedül nehezen tudja ezt végrehajtani – fogalmazott.

Kitért a másodlagos szankciók hatására, mely szerint Washington megtilthatja a kereskedelmi kapcsolatok fenntartását folytató vállalatok kereskedését amerikai cégekkel vagy amerikai bankok közreműködésével. Ez az amerikai-európai gazdasági kapcsolatokra is hathat.

Rezsimváltás, kettős fegyver

Teheráni nyilatkozatok szerint az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Iránra, hogy behódoljon, és fogadja el illegális követeléseit. Washington rezsimváltást akar az országban. A történelmi példák tapasztalata azt mutatja, hogyha kívülről nyomást gyakorolnak egy országra, akkor ettől nem biztos, hogy a politikai vezetés támogatottsága csökkenni fog.

A szakértő szerint az iráni vezetésnek kommunikációs szempontból az a legegyszerűbb, ha külső beavatkozásra hivatkozik, és ezt a belpolitikai játszmákban kihasználja, mert ezzel saját belső támogatottságát tudja növelni.

Irán abban érdekelt, hogy az európai szövetségesek támogatottságát megtartsa és számukra olyan befektetési lehetőséget kínáljon, amellyel bent lehet őket tartani az egyezményben.

A amerikai-szaúdi és az amerikai-izraeli kapcsolatokról kifejtette, hogy van egy-két kulcsember Donald Trump környezetében, aki jó kapcsolatokat ápol Izraellel, főleg Trump veje, Jared Kushner, akit a szaúdiak „nagyon jól manipulálnak”. Rijád nem sokkal Donald Trump elnöki beiktatása után döntött egy százmilliárd dolláros katonai beszerzésről.

Hirado.hu, M1 Ma Reggel

, , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com