Kína projektek tömegét finanszírozza a fekete kontinensen
2017. 02. 12.
Az afrikaiak ujjongása közepette indult meg a közlekedés a Dzsibuti–Addisz-Abeba-vasútvonalon. Nagyok az elvárások a Dzsibutit és Etiópiát összekötő projekttel szemben, az ünnepélyes megnyitón az etióp miniszterelnök úgy fogalmazott: a vasútvonal megváltoztatja a két ország társadalmi és gazdasági berendezkedését.
A légkondicionálóval ellátott szerelvények az egyébként háromnapos menetidőt mindössze 12 órára csökkentik, megkönnyítve az országok közötti kereskedelmet és közlekedést. A teherszállítás már tavaly októberben megindult a vonalon, de a személyszállításra csak e héttől kezdve van lehetőség.
Nem szabad megfeledkezni a projekt igazi nyerteséről, Pekingről. A kínaiak megtervezték, kivitelezték és nem meglepő módon finanszírozták a csaknem négymilliárd dollár értékű vasútvonalat. A China Africa Research Initiative nevű kutatóintézet hangsúlyozza: Kína próbálja kihasználni a fekete kontinens gazdasági lemaradottságát, és a vasúti projektek mellett repterek, kikötők és főútvonalak létrehozásával növeli befolyását. Afrikában erre minden lehetősége megvan, ugyanis az Afrikai Fejlesztési Bank egy korábbi jelentése is az infrastrukturális akadályokra hívta fel a figyelmet.
Eszerint a kontinensen nyolcvan százalékban kocsiutakon történik az áruk szállítása, azonban ezek 53 százaléka földút. További probléma, hogy a lakosság alig fele él ilyen utak közelében, így a mindennapokban esélye sincs oktatáshoz vagy alapvető egészségügyi ellátáshoz jutni. A vasúti hálózat fejlesztése szintén kezdetleges szakaszban van, a földrésznek 30 millió négyzetkilométeres területéhez képest mindössze 84 ezer kilométernyi vasútvonala van. Nem csoda tehát, hogy az otthon a világ legfejlettebb vasúti hálózatával rendelkező Kína épp Afrikát választotta a befolyásnövelés színteréül.
A Dzsibuti–Addisz-Abeba-vonal mellett szintén Kína felel egy, a kenyai Mombasát és Nairobit összekötő, 14 milliárd dolláros vasúti projektért, ezenkívül befektet egy 1400 kilométer hosszú, a nigériai Lagos és Calabar között közeledő, tengerparti vasútvonal építésébe. A The New York Times által megszólaltatott szakértő is hangsúlyozza: Peking színre lépésével újrarajzolódhat Afrika vasúti térképe. A kínaiak szerencséje, hogy a világ többi nagyhatalma látszólag nem érdeklődik az afrikai vasút iránt.
A SmartRail World szakportál szerint mivel Európa és Észak-Afrika tétlennek és/vagy segítségre képtelennek tűnik, még sokáig Peking maradhat az afrikai vasúti projektek főszponzora.
Pekingnek természetesen megéri a mecénás szerep, több nemzetközi sajtóforrás is megjegyzi: a projektek java egy újfajta selyemút kezdeményezéséhez tartozik, amellyel a kínaiak nemzetközi kereskedelmi partnereket próbálnak szerezni. Valószínűleg sikeres kezdeményezésről van szó, ugyanis a The New York Times szerint sok feltörekvő állam képtelen közelebbi gazdasági kapcsolatot kialakítani az Európai Unióval, így helyette Kína felé fordulnak.
Ami az Egyesült Államokat illeti, Washington már rég nem nem érdekelt Afrika infrastruktúrájának finanszírozásában, írja az amerikai lap. Nagy a valószínűsége, hogy ez a tendencia Donald Trump megválasztásával sem változik.
Magyar Idők
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Soha ennyi olajat és gázt nem termelt még Kína →
