Kurd tüntetők felgyújtották a kurdisztáni kormányzó pártok irodáit
2017. 12. 19.
A kurd félautonóm területek kormányának lemondását követelő tüntetők felgyújtották a kormányzó pártok két irodáját az észak-iraki Kurdisztánban – jelentették helyi hírforrások hétfőn.
A kormányzó Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) irodáját Szulejmaníja város közelében lobbantották lángra a tüntetők. Helyi beszámolók szerint a KDP koalíciós partnerének, a Kurdisztán Hazafias Szövetségnek (PUK) egyik irodáját is felgyújtották. A hírt közlő Reuters hírügynökség nem pontosította, hogy hol támadták meg a PUK irodáját.
Az iraki állami televízió közlése szerint nemcsak e két kurd párt, hanem több kisebb politikai tömörülés irodáit is lángba borították az elégedetlenkedők.
A Reuters tudósítása szerint mintegy 3000 tüntető gyűlt össze Szulejmaníjában, hogy tiltakozzon a több éve tartó megszorító politika, valamint az állami szektorban dolgozók elmaradt fizetései miatt. Tanárok, orvosok és más köztisztviselők követelték fizetésüket a kurd kormánytól, egyes tiltakozók azt állították, hogy három éve nem kaptak bért.
A 2003-as amerikai inváziót követő egy évtizedben az olajban gazdag Iraki Kurdisztán elszigetelte magát az ország és a térség forrongó részeitől, és viszonylagos jólétben élt az iraki olajexportból származó bevételeknek köszönhetően. A kurd térségen keresztül Törökországba exportált olajból származó bevételekből Erbíl részesedést kapott az iraki központi kormánytól.
Bagdad azonban 2014 elején megvonta pénzügyi támogatását a kurd térségtől, miután az Törökországba vezető saját olajvezetéket épített, és a központi kormánytól függetlenül kezdett el olajt kivinni a szomszédos országba. A kurd kormány ezért hozott megszorító intézkedéseket, amelyeket a hétfői tüntetések alapján a mai napig nem vontak vissza.
A kurdisztáni kormány a hétfői nap folyamán később figyelmeztetett: az iraki kormányerők újabb támadást készítenek elő a pesmerga ellen. A kormány közleményében aggodalmának adott hangot afelől, hogy iraki erők gyülekeznek a térség fővárosától, Erbíltől délnyugatra fekvő Mahmúr város körzetében.
Egy bagdadi katonai szóvivő azonban cáfolta a kurd vezetés állításait.
Kurdisztán helyzetét Irakban tovább bonyolította az is, hogy szeptember 25-én Bagdad tiltakozása ellenére függetlenségi népszavazást rendeztek a kurd térségben, amelyen a résztvevők 92 százaléka támogatta Kurdisztán és más, kurdok lakta területek függetlenné válását. Az iraki központi kormány azonban – Iránnal és Törökországgal karöltve – gazdasági és jogi megtorló lépésekkel válaszolt, majd Haider al-Abádi iraki kormányfő parancsára az iraki erők – élükön síita milíciákkal – október közepén néhány nap alatt visszafoglalták az Iszlám Állam terrorszervezet elleni háborúban kurd ellenőrzés alá került vitatott területeket, köztük az olajban gazdag Kirkuk tartományt. A műveletek javarészt akadálytalanul zajlottak le, a kurd fegyveres erők (pesmerga) több helyen harc nélkül feladták állásaikat, azonban halálos áldozatokkal járó szórványos összecsapásokra így is sor került kurd harcosok és az iraki kormányerők között.
Bagdad azt követeli Erbíltől, hogy semmisítse meg a referendum eredményét, s bár még az iraki alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek találta a népszavazást, a kurdok mindeddig nem tettek eleget a központi kormány akaratának.
A Reuters jelentése szerint Erbíl továbbra sem hajlandó átadni a még birtokában lévő olajlétesítmények irányítását, és komolyabb a viszály a kurdok és a központi kormány között, mint ahogy azt Bagdad láttatni akarja.
Orientalista.hu – MTI, Magyar Idők
Az iraki ellenállás az amerikai csapatok azonnali távozását követeli →
Az Iraki Ellenállás egységes frontra szólít fel az amerikai megszállása ellen →
Irak szerint az amerikai hadsereg bizonytalansági tényezővé vált →
