Líbia csak nyeli az uniós pénzt

Roskadozik Olaszország és Líbia menekültügyi együttműködése: hiába utaznak szinte minden héten uniós és római tisztviselők az észak-afrikai országba, sem az általuk ajánlott vaskos összegek, sem pedig a gyakorlati segítségnyújtás nem tudja megfékezni az Euró­pába irányuló menekültáradatot.

A legnagyobb problémát jelenleg az jelenti, hogy a polgárháborús Líbia továbbra sem hajlandó rábólintani az EU friss kezdeményezésére, és nem húz fel ­uniós menekültközpontokat a területén. A német Bild nemrég Fájez esz-Szarrádzzsal, a nemzetközi közösség által elismert líbiai kormány vezetőjével készített interjút, amelyben a politikus újfent leszögezte: Tripoli még pénz ellenében sem fog belemenni abba, hogy visszavegye az Európában kéretlen illegális bevándorlókat.

– Meglepően látom, hogy Európában többé már senki nem akarja befogadni a migránsokat, ám tőlünk elvárnák, hogy további százezreknek adjunk otthont – hangoztatta. A teljes képhez hozzátartozik, hogy nem csak Líbia tiltakozik az észak-afrikai, uniós menekülttáborok ellen: Egyiptom, Algéria, Tunézia és Marokkó is határozottan elutasítja a segítségnyújtás ezen formáját.

A Líbiával való együttműködést nem csak a ködös jövőkép nehezíti: az európai hatóságokat jogvédők nap mint nap bírálják az afrikai parti őrség állítólagosan kegyetlen módszerei miatt. Sajtóforrások szerint a líbiaiak sok esetben inkább hagyják vízbe fulladni a menedékkérőket, semhogy segítenének rajtuk. Nemrég bejárta a világsajtót egy kameruni nő képe, akit állítólag a líbiai parti őrség hagyott hátra a nyílt tengeren, mert az nem akart visszatérni Afrikába.

A vele utazó két migránson – köztük egy gyermeken – már nem tudott segíteni a helyszínre érkező spanyol NGO (nem kormányzati szervezet) hajója. A spanyolok feljelentést tettek a líbiai parti őrség ellen.

– Olaszország gyakorlatilag behunyta a szemét és aláírt egy egyezséget, amely egyáltalán nincs tekintettel az emberiesség követelményére – bírálta a keményvonalas római kormány Líbiával kötött alkuját az Amnesty International. Róma még tavaly bírta rá a líbiaiakat arra, hogy maguk is ellenőrzést kezdjenek a Földközi-tengeren, és visszafordítsák az Euró­pába indulókat. Ezért óriási összegeket kaptak: az EU egy kétszázmillió eurós tervvel állt elő az észak-afrikai migráció megfékezésére, amit egy 32 ­milliós, a líbiai parti őrség képességeinek fejlesztésére szánt összeg követett.

Ha a rengeteg földközi-tengeri haláleset nem lenne elég, a jogvédők gyakran teszik fel a kérdést: ha az EU területén felállított menekültközpontok sem érik el a megkívánt színvonalat, hogyan érhetnék azt el éppen Líbiában? A helyszíni beszámolók alapján sehogy. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága nemrég arról számolt be: az észak-afrikai ország befogadóközpontjaiban tengődők száma a nyári hónapokban megduplázódott.

Jelenleg körülbelül tízezren vannak a szóban forgó „hivatalos” központokban, ám ennél is többen lehetnek azok, akik az emberkereskedők fogságában várnak indulásra, mégpedig embertelen, még az Európában elrettentő példaként emlegetett görögországi állomásokénál is rosszabb körülmények között. Eközben a Nemzetközi Migrációs Szervezet egy további szempontra figyelmeztetett: tapasztalataik szerint az egyre intenzívebb tengeri mentőakciók következtében válnak túlzsúfolttá a líbiai menekültszállók.

Az Afrika legszegényebb pontjairól érkező, hajótörött migránsoknak ugyanis eszük ágában sincs hazafordulni.

Magyar Idők – Judi Tamara

Sharing is caring!

, , , , , ,




Back to Top ↑