Merkelék üzentek a migránsoknak: Nem vagyunk burka

Németországban új lendületet vett a kétezres évek eleje óta tartó vita a társadalmi integráció alapjaként felfogott domináns vagy vezető kultúra (Leitkultur) fogalma körül, hétfői sajtójelentések szerint Thomas de Maiziere belügyminiszter vitaindító írására támogató és élesen bíráló válaszok is érkeztek.

Az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa egy tíz tételből álló katalógust állított össze a szavai szerint „az együttélés zsinórmértékét” jelentő Leitkultur mibenlétéről. Írását a Bild am Sonntag című lap Nem vagyunk burka (az egész testet takaró muzulmán női viselet) címmel közölte. A vita hevességét jelzi, hogy az ellenzéki Zöldek ifjúsági szervezete Nem vagyunk Lederhose (bőrből készült hagyományos bajor férfi térdnadrág) címmel közölt választ hétfőn a Die Welt című lap online kiadásában.

El kell fogadniuk a domináns kultúrát

Thomas de Maiziere kiemelte: a Leitkultur válasz arra a kérdésre, hogy „kik vagyunk mi”, németek, és aki biztos a válaszban, vagyis tudja, hogy miből áll népének, hazájának kultúrája, az magabiztos és „erős”, és így megértő és elfogadó, toleráns lesz másokkal. A szilárd kulturális önazonossággal rendelkező német társadalom barátságosan, „kinyújtott kézzel” fogadja mindazokat, akik Németországba jönnek és van joguk a maradásra. Nekik meg kell ismerniük és el kell fogadniuk a domináns, vezető kultúrát, különben „nemigen sikerülhet a beilleszkedés” – figyelmeztetett a miniszter.

A Leitkultur jellegzetességei közül elsőként az emberek mindennapi életét szervező társadalmi szokások fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a német egy „nyílt társadalom”, és ehhez hozzátartozik, hogy az emberek megmutatják egymásnak arcukat. A második pontban a tanulás alapvető jelentőségét emelte ki: az oktatás és a képzés „nem csupán eszköz, hanem érték” – írta.

Megkövetelik a teljesítményt

Harmadik elemként a teljesítményelv társadalmi jelentőségére világított rá, szavai szerint Németországban a sporttól a gazdaságig minden területen „megköveteljük a teljesítményt”, mert „a teljesítmény és a minőség teremti meg a jólétet”.

Izrael államisága

Negyedikként a történelmi múlt fontosságáról írt, leszögezve, hogy a németek vállalják múltjukat: „örökösei vagyunk történelmünknek, valamennyi csúcs- és mélypontjával együtt”. Hozzátette, hogy a német önazonosság része annak elismerése, hogy Izraelnek joga van az államisághoz.

Az ötödik pontban a kultúrnemzet fogalmát taglalta, a többi között kiemelve, hogy Németországban nemcsak a kulturális örökség, hanem a kulturális intézményrendszer is szinte páratlanul gazdag.

A jog elsőbbsége a vallással szemben

A Leitkultur hatodik fontos jellegzetessége, hogy Németországot ugyan „a kereszténység formálta”, de a jog elsőbbséget élvez a vallási előírásokkal szemben. A vallás „nem megosztó, hanem összekötő eleme a társadalomnak”.

A miniszter a hetedik pontban kiemelte, hogy a megegyezés, a kompromisszum „civil kultúrája” alapvető elem a német demokráciában és társadalomban. Más társadalmakhoz képest a német „talán erősebben konszenzusorientált” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a többségi elvhez hozzátartozik a kisebbségek védelme, és aki nem fogadja el az „eltérő életformákat”, az a német társadalmat jellemző „nagy konszenzuson kívül helyezi el magát”.

Nyolcadik jellegzetességként hangsúlyozta, hogy a németek „felvilágosult patrióták”, akik „szeretik az országukat és nem gyűlölnek másokat”. A kilencedik pontban leszögezte, hogy Németország „a Nyugat része”, „kulturális, szellemi és politikai” értelemben egyaránt. A tizedik pont alapján a német Leitkultur része a „kollektív emlékezet”, amely Thomas de Maiziere felfogása szerint az országos és helyi hagyományok összességét jelenti a nemzeti ünnepektől a tájszólásokig.

Letelepedők

A Leitkultur-vita a bevándorlás és a bevándorlók beilleszkedésének kérdései körül kezdődött 2000-ben, legfőbb témája az, hogy milyen értékeket kell átvenniük vagy tiszteletben tartaniuk a Németországban letelepedő külföldieknek. A rövidebb-hosszabb megszakításokkal zajló társadalmi vita az EU-ból érkező bevándorlók 2011-2012-ben felerősödött hulláma, majd a migrációs válság révén vett új lendületet.

Thomas de Maiziere írásának hatására a diskurzus korábbi szakaszaiban már felbukkant elemek kerültek elő ismét. A CDU és a bajor testvérpárt, a CSU részéről többnyire üdvözölték a kiáltványt. A Leitkultur „nem kirekesztést, hanem meghívást” jelent mindazon „normák és értékek tiszteletére, amelyek betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy bőrszíntől, állampolgárságtól és vallástól függetlenül mindenki békében élhessen együtt országunkban” – nyilatkozott a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Bosbach.

Bírálatok

Bírálatok a koalíciós társ szociáldemokratáktól (SPD) és az ellenzéki pártoktól, valamint a parlamenten (Bundestag-) kívüli liberális FDP-től érkeztek. Az SPD szerint a Leitkultur-vita felmelegítése „veszélyes hangulatkeltés”, különösen a muszlimok ellen. Az SPD-től balra álló Baloldal (Die Linke) szerint de Maiziere a vita „ezredik fejezetével” a jobbszélen elhelyezkedő szavazók megnyerésére törekszik, a Leitkultur pedig felesleges, mert az alaptörvény az együttélés összes fontos szabályát rögzíti.

Hasonlóan érvel az FDP is, álláspontjuk szerint a belügyminiszter írása „kampánymanőver”, és inkább egy bevándorlási törvény előkészítésével kellene foglalkoznia, amely szétválasztja egymástól a menekültügyet és a tartós németországi tartózkodás más vonatkozású szabályozását. A Leitkultur szerepét pedig az alkotmánynak kell betöltenie, amely „nyitott mindenki számára” – mondta Christian Lindner pártelnök.

A legélesebb bírálatot a Zöldek ifjúsági szervezete fogalmazta meg, ellen-kiáltványukban a többi között kiemelték, hogy a teljesítményelv erőltetése „kiégéshez, teljesítménykényszerhez és a törtetés kultúrájához vezet”.

Orientalista.hu – (Hirado.hu, MTI)

Sharing is caring!

, , , , ,




Back to Top ↑