Művészi kővéseteket találtak a 4000 éves észak-izraeli dolmenekben

Művészi kővéseteket találtak Palesztina északi részén a rejtélyes, több mint négyezer éves temetkezési dolmenekben – jelentette a Háárec című izraeli újság honlapja szerdán.

A Közel-Keleten több mint négyezer évvel ezelőtt, a bronzkorban temetkezési célból felállított dolmeneket – egymáshoz illesztett hatalmas kőtömböket – létrehozó nomád kultúráról mindössze annyit tudnak egyelőre a régészek, hogy ilyen halotti emlékműveket állítottak maguknak.

A dolmenek falán és mennyezetén az utóbbi években egyebek közt kőbe vésett szarvasokat, és valószínűleg madarak lábnyomait térképezték fel a régészek, Gonen Saron és Uri Berger, az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) és a Tel Cháj főiskola kutatói.

Először nyolc évvel ezelőtt, a Samír-kibuc területén található hatalmas dolmen mennyezetén figyeltek fel az ábrákra, majd további három helyen is véseteket vettek észre.

Mivel eltemetett embereket is találtak a dolmenek bizonyos kamráiban, és minden bizonnyal a temetkezést szolgálták az építmények, úgy vélik, hogy sematikus emberi formák vagy az elhunyt lelkének szimbolikus ábrázolásai lehettek a művészi vésetek.

A Földközi-tenger déli partvidékén, a mai Palesztina, Jordánia és Szíria területén több ezer dolmen található, de az egymásra hordott köveket általában nem díszítették a máig szinte teljesen ismeretlen kultúra tagjai.

A régészek az Asian Archaeology című szaklapban tették közzé a három, kőbe vésett ábrákat tartalmazó dolmenről szóló tanulmányukat. A dolmeneket ebben gigantikus temetkezési építményekként határozzák meg, melyeket faragatlan, cementkötés nélkül egymásra helyezett nagy kőzetekből emeltek.

A dolmenek datálása nehézségekbe ütközik, de Saron és Berger szerint körülbelül i.e. 2450 és 2000 között – a “bronzkor sötét korszakában” (más néven a középső bronzkorban) – hozták létre őket. A kőszerkezetekből, és a bennük fellelt ábrákból megpróbálják minél jobban megérteni a mindössze ezeket hátrahagyó egykori kultúrát.

Palesztina  területén már 15 ezer évvel ezelőtt megjelentek az első falusias, majd 5 ezer évvel ezelőtt a korai városias települések, például Jerikó és Megiddó, de ezeket a korai bronzkor végén ismeretlen okból elhagyták lakóik.
Később ismét megjelent a városias kultúra, de a két időszak közötti korból csak a dolmenek emlékeztetnek a térségben élőkre.

Erre az korszakra sokáig egy szervezetlen és törvények nélküli korszakként tekintettek, de a kutatók szerint ez nem igaz, hiszen legalább száz ember közös, szervezett és megtervezett munkájára volt szükség egy-egy nagyobb dolmen létrehozásához, a több tucat, sőt több száz tonnás kövek megmozdításához, a monumentális építkezésekhez.

MTI

Sharing is caring!

, , ,




Back to Top ↑