Nehéz azonosítani az Iszlám Államban harcoló dzsihadistákat
2019. 11. 06.
Az európai titkosszolgálatoknak és a nyugati világ Európán kívüli szolgálatainak is komoly fejtörést okoz, hogy nem tudják azonosítani az országaikból útra kelő harcosokat, akik az Iszlám Állam soraiban elestek, vagy eltűntek. Lezáratlan aktáik még sokáig fejtörést okoznak az elemzőknek és a szolgálatok vezetőinek.
Az Iszlám Állam harcaiban részt vevő idegen, terrorista harcosok motivációit, illetve harctéri és azt követő tevékenységüket mutatja be részletesen a Migrációkutató Intézet legújabb elemzése.
A nyugati világ titkosszolgálatait régóta foglalkoztatja az a dilemma, hogy mit kezdjenek a visszatérő harcosokkal, kriminalizálják-e őket, vagy megpróbálják újra integrálni a társadalomba. Felvetődik a kérdés, hogy vajon azok a nyugati harcosok, akik elutaztak az Iszlám Állam valamelyik frontjára, és nem tértek vissza a származási országukba, vajon elestek, vagy eltűntként élik aktív, vagy passzív mozgalmi életüket, és készen állnak-e arra, hogy valamikor újra aktív harcosaivá váljanak az eszmének a terrorizmus világában.
Az idegen harcosok személyében azokról beszélünk, akik 2013–2014-től az Iszlám Állam dzsihadista mozgalmaiban és harcaiban vettek részt – jelentette ki Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Mint mondta, az Iszlám Állam annyiban különbözik más terrorszervezetektől, hogy „kiállt a napfényre”, és gyakorlatilag egy médiakampány által megszólította a világ muszlimjait.
Ez a művelet sikeresnek is bizonyult, hiszen több millió embert vontak így maguk köré. Ezek közül pedig körülbelül 40 ezer olyan személyről kell említést tenni, akik nem szíriai és iraki állampolgárok, hanem külföldiként fogtak fegyvert és mentek harcolni az Iszlám Állam zászlaja alatt – emelte ki. A 40 ezres létszám körülbelül száz országból tevődik össze, és a legutóbbi adatok szerint 6155-en érkeztek Európából, akik közül 1192-en tértek vissza 2016 végéig.
Európa nem tudja kezelni a visszatérő dzsihadistákat
Dezső Tamás arról is beszélt, hogy a tanulmány egy kutatási vázlat, és azokat a területeket érinti, amelyekről meg lehet közelíteni a problémát. Olyan kérdéseket vizsgál, hogy például a 40 ezer harcosból hányan vannak még mindig hadszíntéren, és mi lett a sorsuk. De arra is rávilágít, hogy nem született még meg az a módszer, amellyel Európa megfelelően tudná kezelni a visszatérő dzsihadistákat.
Több tagállam nem hajlandó visszafogadni az Iszlám Államban harcoló egykori állampolgárait, mert nem tudják, hogy milyen jogi szempontok alapján kellene őket elítélni, hiszen nem az adott ország állampolgárai ellen követtek el bűncselekményeket, és nem az adott országon belül. Dezső szerint ez a legfőbb kérdés, és ennek kezelése széles skálán, a reintegrációs folyamatoktól a vádemelésen át a börtönig terjed.
Csak kevés ország fogadott vissza néhány harcost
Emlékeztetett, az Egyesült Államok egy 2018 februárjában megtartott NATO-csúcson is azt szorgalmazta, hogy az államoknak vissza kellene fogadniuk a visszatérő harcosokat, de egyik tagállam sem mutatott jelentősebb hajlandóságot erre.
Kivételként említendő, hogy Észak-Macedónia hét embert fogadott vissza, Libanon nyolcat, és Bosznia-Hercegovina is jóváhagyta néhány korábbi harcos hazatérését. Tunézia és Azerbajdzsán nyitott volt a tárgyalásra.
Hangsúlyozta, továbbra is nagyon sok a külföldi harcos a Szíriai Demokratikus Erők (SDF) kezén, és a probléma gyökerét az adja, hogy egyre többen vannak azok, akikkel nem tudnak mit kezdeni. A legfrissebb adatok szerint Irakban például több mint 18 ezer azoknak a száma, akiket különböző táborokban tartanak fogva az Iszlám Államhoz kötődő tevékenységük miatt.
Az iraki terrorellenes törvény negyedik paragrafusa kimondja, hogy már az Iszlám Államhoz való csatlakozás is halálos büntetést von maga után.
Szerinte az Iszlám Államnak még rengeteg harcosa van Szíriában, és azok, akik a hadszíntéren maradtak és harcolnak, előbb-utóbb megindulnak Európa felé, hiszen tisztában vannak azzal, hogy ott teljesen más jogrendszer alapján ítél a törvény – tette hozzá Dezső Tamás.
Akár több identitásuk is lehet
Azokról az esetekről sem szabad megfeledkezni, amikor egy Európából származó, de muszlim születésű személy már szíriai állampolgárként térne vissza Európába – mondta Horváth József biztonságpolitikai szekértő. Hozzátette, ilyenkor a szolgálatok nem tudnak mit tenni, hiszen előfordulhat, hogy az adott személy eddig nem került a hatóságok látókörbe, ha pedig papírjai sincsenek, bármilyen állampolgárnak kiadhatja magát.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ma már gyakorlatilag pár euróért is lehet új identitást vásárolni, és ezzel a lehetőséggel nemcsak a harcosok, de a menekültek is élnek.
Nyugat-Európában gyakori, hogy valakinek két vagy akár három személyazonossága is van, csak azért, hogy a szociális juttatásokból többet kapjon. Úgy véli, az európai szolgálatoknak most egy megváltozott biztonsági helyzetet kellene megoldaniuk, de ez egyelőre lehetetlen.
Hirado.hu, Kossuth Rádió
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Iraki kormányfő: nincs szükség többé az amerikai vezetésű terrorellenes műveletre →
