Német államfő: az afganisztáni helyzet a Nyugat szégyene
2021. 08. 19.
A Nyugat szégyenének nevezte a nemzetközi haderő kivonulása után a szélsőséges iszlamista tálibok uralma alá került Afganisztán helyzetét a német államfő kedden.
Frank-Walter Steinmeier a berlini hivatalában egy pódiumbeszélgetést felvezető beszédében kiemelte, hogy a tálibok elől menekülő afgánokkal zsúfolt kabuli repülőtéren uralkodó állapotokat mutató felvételek “szégyenletesek a politikai Nyugat számára”.
Ezekért az “emberi drámákért mi is felelősek vagyunk” – jelentette ki.
A szövetségi elnök, aki 2005-től 2009-ig, és 2013-tól 2017-ig Németország külügyminisztere volt, kifejtette, hogy a tálib hatalomátvétel “politikai vízválasztó”, olyan fordulat, amely nemcsak megrázó, hanem “megváltoztatja a világot”.
Mint fogalmazott: az afgán kormány és fegyveres erőinek gyors összeomlása és a tálibok ellenállás nélküli hatalomátvétele nehéz és “keserű” kérdéseket vet fel “külpolitikánk múltjával és jövőjével kapcsolatban”, mert azt mutatja, hogy kudarcot vallottak az Afganisztán stabilizálását és egy életképes államberendezkedést szolgáló évtizedes erőfeszítések.
Ezeket a kérdéseket őszintén és alaposan meg kell beszélni a nyugati országok szövetségében – mondta a német államfő, rámutatva: “e szövetség és a szövetségen belüli szolidaritás nélkül 20 évvel ezelőtt nem mentünk volna Afganisztánba”.
Németország az Egyesült Államok után a második legnagyobb létszámmal vett részt az amerikai földön 2001. szeptember 11-én elkövetett terrortámadások miatt elindított, NATO-vezetésű afganisztáni hadműveletekben, vagyis a Nemzetközi Biztonsági Közreműködő Erő (ISAF) és az Eltökélt Támogatás (RS) nevű hadművelet munkájában. Előfordult, hogy egyszerre több mint ötezer német katona volt az ázsiai országban.
A műveletekre 12,5 milliárd eurót (4400 milliárd forint) fordítottak. Afganisztáni fejlesztési, segélyezési programokra az utóbbi időszakban évi 435 millió eurót fordított a német kormány. Az ázsiai ország ezzel az első helyen állt a Németország által támogatott fejlődő országok listáján.
Az utolsó német katonai egység júniusban vonult ki Afganisztánból.
A nemzetközi fejlesztési együttműködésért felelős német miniszter, Gerd Müller kedden bejelentette, hogy azonnali hatállyal leállították az állami finanszírozású programokat, és csakis azzal foglalkoznak, hogy kijuttassák Afganisztánból a tálibok miatt távozni kívánó helyi munkatársaikat.
Német belügyminiszter: a nyugati értékközösség iránti bizalmat is fenyegeti a tálib fordulat
A tálib hatalomátvétel Afganisztánban azt jelenti, hogy kudarcot vallott a Nyugat, és ha a nyugati országok közössége az Európai Unióval együtt a következmények kezelésében is csődöt mond, megrendülhet az értékei iránti bizalom – mondta Horst Seehofer német belügyminiszter csütörtökön Berlinben.
A miniszter hangsúlyozta, hogy annak a “hatalmas felelősségnek” a tudatában kell dolgozni az afganisztáni helyzet kezelésén, hogy “óriási bizalmi probléma” fenyegeti a nyugati értékközösséget.
A tálib fordulat következményei közé menekülthullámok is tartozhatnak, de nem lehet megjósolni, hogy milyen “migrációs mozgások” indulhatnak be. Elképzelhető, hogy néhány ezren, de akár több millióan is elmenekülhetnek Afganisztánból – mondta.
Ezzel kapcsolatban a szeptemberi német szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás után visszavonuló 72 éves politikus kifejtette: pályafutása legnagyobb csalódásai között tartja számon, hogy nem sikerült kidolgozni új EU-s menekültügyi politikát.
Az EU így ismét közös álláspont nélkül áll egy helyzet előtt, amelyben cselekednie kell. A legfontosabb, hogy az afgán menekülteknek lehetőleg a hazájukban, vagy Afganisztán térségében biztosítsanak támogatást. Ez a fő irány, “különleges megoldásokat” pedig csak a leginkább elesett vagy a fokozottan védelemre szoruló emberek, köztük nők és újságírók számára kellene kidolgozni – mondta Horst Seehofer.
A politikus szerint ezt a csoportot ugyanúgy kell kezelni, mint a német hadsereg (Bundeswehr) és más német szervezetek afgán segítőit, akiket ki kell menekíteni és Németországban kell elhelyezni, méghozzá családostól. A németek segítőinek kimentése “Németország erkölcs kötelessége” – tette hozzá a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa, a párt korábbi elnöke és a bajor kormány korábbi miniszterelnöke.
Hasonlóan fogalmazott Markus Söder jelenlegi bajor kormányfő és CSU-elnök is a csütörtöki müncheni tájékoztatóján, amelyen kiemelte, hogy a tálib fordulat “súlyos vereség a Nyugatnak”. Az EU és a német szövetségi kormány sem teljesít jól a válságban, amelyért azonban elsősorban az Egyesült Államokat terheli felelősség csapatai “túlságosan sietős” kivonása miatt.
A menekülthullámmal fenyegető helyzet kezelésének kulcsa az ENSZ menekültügyi szervezetének (UNHCR) bőkezű anyagi támogatása – fejtette ki Markus Söder, hangsúlyozva, hogy nem szabad elkövetni ismét a szíriai polgárháború elől menekülő emberek esetében 2015-ben elkövetett hibát, azaz a nemzetközi segélyszervezetek támogatásának elhanyagolását.
Az UNHCR támogatása révén az Afganisztánnal szomszédos országokat kell felkészíteni menekültek elhelyezésére, és az ügyet ki kell hagyni a Bundestag-választás kampányából – mondta a CSU elnöke.
A szövetségi kormány egyelőre csak a német állampolgárok, a németek helyi segítői – köztük tolmácsok, sofőrök, szakácsok – és családjaik, összesen tízezer ember kimenekítésére összpontosít. A Bundeswehr hétfőn indított műveletében a csütörtök napközbeni összesítés szerint csaknem ezer embert juttattak ki Afganisztánból.
MTI
Német információk szerint brit csapatok harcolnak Ukrajnában →
Kiszivárgott felvételeken német tisztek vitatták meg a Krími-híd felrobbantását →
Népírtás támogatása miatt nyújtott be keresetet Németország ellen →
