Nyugat-európai politikusok szerint már nem kell több bevándorló
2021. 08. 31.
Az Európai Uniónak és tagállamainak, meg kell akadályozniuk újabb migrációs és humanitárius válság kialakulást, amely egyben biztonsági kockázatokkal is járhat – nyilatkozta Ylva Johansson az Európai Bizottság belügyekért felelős biztosa, az afganisztáni helyzettel kapcsolatos rendkívüli belügyminiszteri tanácskozásra érkezve kedden Brüsszelben.
A biztos kifejtette: a tagállamoknak átfogó megközelítést kell kidolgozniuk az afgán válságra vonatkozóan, de “minél előbb kell cselekedni, mielőtt tömegek érkeznének az EU külső határaihoz és a terrorszervezetek megerősödnének.” Johansson kiemelte, hogy a nemzetközi szervezetek segítségével forrásokat, támogatást kell mozgósítani
Afganisztánba és az azzal szomszédos országokba a rászorulók megsegítésére.
“Abban a helyzetben vagyunk, hogy meg tudjuk akadályozni azt, hogy az 2015-ös menekültválsághoz hasonló helyzet alakuljon ki, de rögtön kell cselekednünk” – húzta alá.
Hozzátette: azokat az embereket, akik közvetlen veszélynek vannak kitéve, minél előbb más országban kell biztonságba helyezni, ezért a bizottság a következő hetekben letelepítési fórumot fog szervezni az uniós tagállamokkal.
Margarítisz Szkínász az európai életmódért felelős uniós biztos arról beszélt, hogy az afganisztáni helyzetet nem az EU idézte elő, azonban jelentős kihatással lehet az Unióra is. Kiemelte: a válság rávilágított arra, hogy az EU tagállamainak minél előbb el kell fogadniuk az új menekültügyi csomagot, amelyre vonatkozó javaslatait múlt szeptemberben mutatta be az Európai Bizottság.
Hangsúlyozta továbbá, hogy az EU-nak együtt kell működnie a nemzetközi szervezetekkel annak érdekében, hogy biztositson elegendő forrást és kapacitást az Afganisztánban élő embereknek. Véleménye szerint, a helyben adott segítség megelőzheti a illegális migránsok áradatát, és a embercsempészeti hálózatok megerősödését. Nyomatékosította azonban, hogy az Uniónak kötelessége befogadni azokat, akik a szövetséges csapatokat segítették Afganisztánban.
Merkel: a hazájuk közelében kell segíteni a menekülteknek
Az otthonukhoz minél közelebb kell segíteni az afganisztáni tálib fordulat miatt menekültté váló embereknek – mondta Angela Merkel német kancellár kedden Berlinben.
A kormányfő Sebastian Kurz osztrák kancellárral tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy az uniós belügyminiszterek keddi értekezletén Németország azt az álláspontot képviseli, hogy “lehetőleg sok embernek a hazájához közel kell biztosítani a humanitárius ellátás lehetőségét”.
Merkel hangsúlyozta, hogy a menekültek előre meghatározott csoportokba, kontingensekbe rendezett befogadásáról majd csak akkor lehet tárgyalni, amikor már látható, hogy milyen nemzetközi menekültügyi folyamatok indulnak be a tálib hatalomátvétel miatt.
Minden támogatás “jó és fontos”, amelyet az Afganisztán térségében fekvő országoknak lehet biztosítani a humanitárius segítségnyújtásra. Ugyanakkor az ENSZ menekültügyi főbiztossága (UNHCR) szerint egyelőre nem is a határokon átívelő, hanem a belső migráció a “nagy probléma” – tette hozzá Angela Merkel.
Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az egészségügyi és humanitárius szállítmányok Afganisztánba juttatásához “létfontosságú” a kabuli nemzetközi reptér üzemeltetése.
A német kancellár elmondta, hogy a napokban tárgyalásokat folytattak több európai ország, köztük Nagy-Britannia, Franciaország, Hollandia és Olaszország kormányával arról, hogy miként lehet közösen létrehozni “átmeneti, vagy egy erősebb” képviseletet Kabulban azzal a céllal, hogy állandó legyen a kapcsolat a tálib vezetéssel.
Ez nem jelent diplomáciai elismerést, csupán a érintkezés csatornáinak megszilárdítását – húzta alá Angela Merkel.
Szólt arról is, hogy kormánya leginkább arra összpontosít, hogy rendezze a német hadsereg (Bundeswehr), a segélyszervezetek és más német szervezetek helyi segítői és családjaik helyzetét. Egyelőre a csoport nagysága is bizonytalan, 10 és 40 ezer fő közötti lehet, és nem tudni, hogy mennyien akarják elhagyni a hazájukat.
Sebastian Kurz kijelentette, hogy kormányának álláspontja ismert és változatlan, azaz Ausztria továbbra is elzárkózik újabb afgán menekültek befogadásától. Hozzátette, hogy az osztrák kormány is azt tartja a legfontosabbnak, hogy a menekülteknek a hazájukhoz minél közelebb biztosítsák a támogatást.
Macron szerint a várható migrációs hullám nem hasonlító a 2015-öshöz
Emmanuel Macron francia elnök szerint a tálibok afganisztáni hatalomátvétele miatt nem várható olyan tömeges migráció Európa felé, mint amilyen 2015-ben alakult ki a szíriai háború miatt.
“Nem gondolom, hogy a várható helyzet összehasonlítható a 2015-össel, mert Afganisztán nem Szíria, és mert már az elmúlt években is voltak nagyon erős afgán migrációs hullámok” – mondta a köztársasági elnök a TF1 kereskedelmi televízió vasárnap esti híradójában sugárzott interjúban.
“Az biztos, hogy több ember próbál meg majd Európába jutni, és próbára teszi befogadóképességünket” – tette hozzá. Megerősítette, hogy Franciaország be kívánja fogadni a tálibok által fenyegetett afgánokat. “Ez feltétel nélküli, meg kell tennünk, és mindig meg is tettük” – fogalmazott. Azt is jelezte, hogy még “több ezer olyan nőt és férfit kell védelem alá helyezni”, akik azért vannak veszélyben, mert korábban Franciaországnak dolgoztak, vagy mert az emberi jogokért küzdenek Afganisztánban.
“Minden megtettünk, amit tudtunk. De megoldást kell még találnunk partnereinkkel és a tálibokkal is tárgyalva arra, hogy ezek az emberek elhagyhassák Kabult, illetve Afganisztánt, és védelem alá kerüljenek” – mondta Macron két nappal azután, hogy Franciaország, más országokhoz hasonlóan befejezte a kabuli repülőtéren végzett evakuációs műveleteit.
A köztársasági elnök leszögezte, hogy a további kimenekítések érdekében a tálibokkal megkezdett tárgyalások nem jelentik azt, hogy Franciaország el fogja ismerni a tálib rezsimet. Annak ugyanis olyan előfeltételei lennének Macron szerint, mint az emberi jogok és az afgán nők méltóságának tiszteletben tartása.
A várható migrációs nyomás miatt a francia elnök szerint “Európának jobban meg kell szerveznie magát”. Bírálta – nem megnevezve – az Egyesült Államokat is, amiért a kimenekített afgánok befogadását olyan országokra terheli, amelyekből Európába juthatnak el könnyen, nem pedig az Egyesült Államokba.
“Egyesek a balkáni országokba érkeznek, időnként más hatalmak kérésére. Ezen a területen nagyon határozottnak kell lennünk. Európa ki fogja venni a részét a terhekből, de nem veheti át mindenkiét” – mondta Macron arra utalva, hogy az Egyesült Államok nevében Koszovó vállalja afgán menedékkérők befogadását.
A francia elnök az ENSZ-től azt kérte, hogy támogassa az Afganisztánnal szomszédos országokat, ahol a legtöbb afgán menekült él.
“Pakisztánban és Iránban több ezer menekült van. Ezeket az országokat segítenünk kell az ENSZ keretein belül, hogy integrálni tudják őket lakosságukba” – mondta.
Újságírói kérdésre Emmanuel Macron úgy vélte, hogy a migráció jelenségét nem szabad összekeverni a terrorfenyegetettséggel.
“Időnként van kapcsolat, vannak olyan emberek a közelmúlti vagy a régebbi bevándorlási hullámokból, akik a legrosszabbat követik el hazánkban. Ugyanakkor nagyon egyértelműen különválasztom ezt a két jelenséget” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.
“Az elmúlt években Franciaországban a merényleteket elsősorban elszigetelt egyének hajtották végre, akiket befolyásolhattak külföldi (internetes) tartalmak, de nem voltak olyan összeesküvések, amelyeket külföldről szerveztek meg” – hívta fel a figyelmet. “Óvatos vagyok, minden megtörténhet” – ismerte el ugyanakkor.
Az interjúra azonnal reagált Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnöke, aki Emmanuel Macron egyik legfőbb kihívója lehet a jövő évi elnökválasztáson.
“A bevándorlás és a terrorizmus közötti kapcsolat nem anekdotikus, mint ahogy Emmanuel Macron szavaiból tűnhet. Meg kell akadályozni, hogy migrációs útvonal nyíljon, és befogadó állomásokat kell nyitni az Afganisztánnal határos országokban: ezt követeli Franciaország és Európa biztonsága” – írta a Twitteren az ellenzéki politikus.
Osztrák külügyminiszter: Afganisztán nem válhat biztonságpolitikai “fekete lyukká”
Afganisztán nem válhat biztonságpolitikai “fekete lyukká” – jelentette ki Alexander Schallenberg osztrák külügyminiszter hétfőn az Afganisztán közép-ázsiai szomszédaival szervezett virtuális konferencia előtt, a Karl Nehammer belügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón Bécsben.
Schallenberg elmondta, az online konferencián Üzbegisztán, Türkmenisztán és Tádzsikisztán mellett uniós tagállamok – Görögország, Németország és Dánia – képviselői is részt vesznek. Hozzátette, Pakisztánnal és Iránnal már felvették a diplomáciai kapcsolatot, hogy pontosabb képet kapjanak az afganisztáni helyzet következtében kialakult biztonságpolitikai és humanitárius válságról.
A tárcavezető bejelentette, a régiónak szánt, eredetileg hárommilliós támogatást 18 millió euróra emelték, és ezt a hozzájárulást határvédelemi és humanitárius célokra akarják fordítani. Mint mondta, a hétfői konferencia egyik fontos célja, hogy Afganisztán közép-ázsiai szomszédaitól megtudják, mely területeken van legnagyobb szükség a segítségre, és ők hogy látják a kialakult afgán politikai helyzetet.
“Gyors cselekvésre van szükség, mert az afgán válság futótűzként elsöpörheti az egész régiót” – összegezte az osztrák álláspontot a külügyminiszter, és egyúttal szorgalmazta a nemzetközi szervezetek, elsősorban az ENSZ határozott és gyors fellépését.
Újságírói kérdésre válaszolva Schallenberg elmondta, még pár tucatnyi osztrák állampolgár, illetve ausztriai tartózkodási engedéllyel rendelkező ember vár arra, hogy kimenekítsék Afganisztánból, akiket valószínűleg szárazföldi útvonalon próbálnak majd kihozni az országból.
Karl Nehammer belügyminiszter kiemelte, a tanácskozásra konkrét javaslatokkal érkezik Ausztria. Cél, hogy a határvédelmi, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés ellen szerzett tapasztalatok átadásával, a bizalom kiépítésével, a felkínált együttműködéssel és a helyben való segítséggel hozzájáruljanak a térség stabilizálásához.
MTI
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Német információk szerint brit csapatok harcolnak Ukrajnában →
Kiszivárgott felvételeken német tisztek vitatták meg a Krími-híd felrobbantását →
