Omladozik az EU egysége az oroszellenes szankciók miatt a német gazdasági miniszter szerint
2022. 05. 29.
Az egység, amelyet az EU tanúsított, miután Oroszország megindította ukrajnai offenzíváját, kezd “omladozni” – jelentette ki Robert Habeck német gazdasági miniszter vasárnap. A figyelmeztetés az unió csúcstalálkozója előtt hangzott el, amelyen a Moszkva elleni új “hatodik” szankciócsomagról és egy esetleges olajembargóról tárgyalnak – írta az Orosz Hírek.
“Oroszország Ukrajna elleni támadása után láttuk, hogy mi történhet, ha Európa egységesen áll ki. A holnapi csúcstalálkozóra való tekintettel reméljük, hogy ez így folytatódik. De [az egység] már most kezd összeomlani és újra összeomlik” – mondta Habeck egy sajtótájékoztatón.
Az EU nehezen tudott megegyezni az Oroszországgal szembeni olajembargó bevezetéséről, mivel több tagország aggodalmának adott hangot, hogy a lépés végzetes lenne gazdaságaik számára. Magyarország, amely a legtöbb olajat Oroszországból kapja, volt az embargó legmarkánsabb ellenzője, és a teljes tilalom lehetséges hatását “atombombához” hasonlította. Hasonló aggodalmaknak adtak hangot az embargóval kapcsolatban más tengerparttal nem rendelkező országok, nevezetesen Csehország és Szlovákia.
A hét elején Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke magyarázatot adott arra, hogy az EU miért vásárol még mindig orosz olajat.
“Ha teljesen, azonnal, mától kezdve teljesen elzárnánk az [orosz] olajat, akkor [Vlagyimir] Putyin [orosz elnök] képes lenne arra, hogy az EU-nak el nem adott olajat a világpiacra vigye, ahol az árak emelkedni fognak, és drágábban adná el – és ez megtöltötte volna a hadikasszáját” – mondta von der Leyen az MSNBC-nek adott interjúban.
A jelentések szerint az uniós diplomaták megpróbáltak kompromisszumos megoldást találni a szankciós patthelyzetre, az embargót az orosz olaj tengeri szállításainak betiltásával indítanák el, miközben a csővezetékeket mentesítenék az esetleges korlátozások alól. A kísérlet azonban a jelek szerint kudarcot vallott, így az uniós országok most a hétfőre és keddre tervezett csúcstalálkozón próbálnak megállapodni a korlátozásokról.
Az EU több szankciócsomagot is bevezetett Oroszországgal szemben, miután február végén nagyszabású offenzívát indított Ukrajna ellen.
Oroszország azt követően támadta meg a szomszédos országot, hogy Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodásokban foglaltakat, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Nagy-Britannia tízezer drónt ad Ukrajnának →
