2019. 11. 08.

Palesztin diákokat kínozhatnak izraeli börtönökben

Csak ebben az évben 64 palesztin egyetemistát börtönöztek be izraeli hatóságok. Jelenleg összesen 260 diákot tartanak fogva, köztük középiskolásokat is.

Sokukat vádemelés nélkül tartanak fogva emberhez nem méltó körülmények között, az utóbbi években a kínzások száma is megnőtt.

A bűnük mindössze annyi, hogy részt vesznek a Right to Education kampányában, ami egy palesztin oktatás védelmével foglalkozó, alulról szerveződő mozgalom. A 64 egyetemista mozgalmárból 18 a megszállt Ciszjordánia legnagyobb felsőoktatási intézményének, a Birzeit Egyetemnek tanulója, amelyet 30 éve próbál Izrael bezáratni.
A palesztinok szabadságharca a szabad oktatásért tehát nem egy új keletű küzdelem, azonban az izraeli hatóságok egyre nyíltabb erőszaka soha ennyire nem volt még jól dokumentált.

Palesztin szabadságharc a szabad oktatásért

A Right to Education mozgalmat 1988-ban alapították palesztin hallgatók, tanárok, akadémiai dolgozók és kutatók azzal a céllal, hogy dokumentálják az izraeli hatóságok vegzálását és szisztematikus jogsértéseit palesztin oktatási és kutatási intézményekkel szemben. Igyekeznek jogi segítséget is nyújtani az alapjogaikban sértett hallgatóknak, azonban vesztésre állnak a brutális erőszakot bevető izraeli hatóságokkal szemben.

A mozgalom székhelyéül szolgáló Birzeit Egyetemet tizenötször záratták be katonai rendelettel, az első Intifáda (palesztin felkelés) alatt egybefüggően a leghosszabb ideig.

1988 és 1992 között Izrael bezáratta az összes palesztin óvodát, iskolát és felsőoktatási intézményt, így lényegében illegálissá tették a palesztinok számára az oktatást és a tanulást.

Palesztin közösségek ekkoriban a börtönt és az izraeli hatóságok erőszakát kockáztatva tartottak titokban órákat, hiszen a 80-as években önmagában már egy tankönyv hordozása is elegendő alap volt izraeli katonáknak a kínvallatáshoz és a börtönhöz.

Az első intifáda után hallgatók tömegeit korlátozták szabad mozgásukban, gázai igazolvánnyal például nem is engedték őket Ciszjordánia területére és az izraeli katonák sem hagytak fel a palesztinok mindennapos vegzálásával.

1993-ban aztán az oslói titkos tárgyaláson a palesztin és izraeli felek megegyeztek ugyan egy „területet békéért” elven működő megoldásban, amely biztosíthatta volna végre a szabad oktatáshoz és tudományhoz való alapjogot a palesztinoknak, azonban világos volt, hogy a létrejött gazdasági egyezmény hasznából csupán izraeli és palesztin magángazdasági szereplők – az úgynevezett peace profiters csoport – részesültek és nem a palesztin társadalom.
Shlomo Avineri egyébként már 1994-ben felhívta a figyelmet arra, hogy nem lesz sikeres a palesztin államépítés izraeli jelenléttel és az arab államok államépítéséből ki kell vonulnia az amerikai és európai államoknak, különben az összes ilyen jellegű békeegyezmény magánemberek gazdasági érdekeit fogja szolgálni, vagy csak eszkalálni a már meglévő konfliktusokat. Igaza is lett.

A cikk folytatását ITT olvashatják el.

 

 

Sharing is caring!

, , , , , , , ,




Back to Top ↑