2019. 02. 05.

Rossz üzenet volt Afrikának a német határok nyitva tartása

A kitoloncolástól a családlátogatásig – a Németországból kiutasítottak egy része talán már a hazaérkezés napján elindul visszafelé. A Bild am Sonntag című német hetilap szerint vannak, akik egyszerűen csak felülnek egy Európa felé tartó gépre.

A több hónapos menekültügyi eljárás után kiutasított így akár már másnap Berlinben lehet, de az is gyakori, hogy néhány hét rokonlátogatás után dönt úgy a kitoloncolt, hogy ideje újra szerencsét próbálni – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Nem akarják elhagyni Németországot

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő elmondta: a bulváros túlzás minden cikkben benne van, az viszont tény, hogy a migránsok nem akarják elhagyni Németországot.

A hivatalos statisztikák szerint 2018-ban Németországból 235 ezer embert utasítottak ki, ebből 178 ezernek megtűrt a státusza, míg 57 ezer ember tűrés nélkül tartózkodik ott – ismertette Nógrádi.

Szíriáról sokan azt mondták korábban, ha ott véget ér a háború, a migránsok hazatérnek, azonban ez eszük ágában sincs. A pontos adatok szerint 2017-ben 23 966 embert toloncoltak ki, közülük azonban csupán 2952 ember tért haza önként – közölte Nógrádi György.

A szakértő úgy folytatta: a migráns nem az első biztonságos országba megy, hanem abba az országba, ahol jólét van, többek között Svédországba, Belgiumba, Németországba vagy Svájcba, ezt alátámasztják a 2017-es, valamint a 2018-as adatok, amelyek minimális különbséggel ugyanazt mutatják.

Pótlólagos munkaerőre van szükség

A megtűrt kategóriába tartozó migránsok meghatározott ideig Németországban maradhatnak, és ha ez idő alatt munkát találnak vagy tanulmányokat folytatnak, pozitív irányba változik a státuszuk, és ettől kezdve az országban maradhatnak – hangsúlyozta Nógrádi György.

Azonban az alapdilemma Németországban az, hogy pótlólagos munkaerőre van szükség, vagyis az állam részéről van egy ilyen igény, ahhoz pedig, hogy a német gazdaság működjön, évi 300 ezer pótlólagos munkaerő kell. Fiatal, tehetséges, nyelvet tudó szakmunkásokra vagy diplomásokra van szükség, azonban nem ilyen munkaerő érkezik Németországba. Problémát jelent továbbá, hogy aki egyszer belépett a jóléti Európába, azt rendkívül nehéz eltávolítani – húzta alá.

Innentől pedig jönnek a párhuzamos társadalmak, illetve a no-go zónák, amelyek jelenleg Svédországban, Németországban és Dániában is megtalálhatók – tette hozzá Nógrádi.

Érzi a veszélyt a német politika

A veszélyt érzi a hivatalos német politika is, erre utalnak az elmúlt hetek, hónapok változásai is, Annegret Kramp-Karrenbauer, a CDU vezetője korábban azt mondta: februárban lesz majd egy műhelytanácskozás, ahol áttekintik a bevándorlás kérdését 2015-ig visszamenően – hangzott el a műsorban.

A szakértő úgy vélekedett: ma a német politika szinte minden vezetője azt mondja, hogy 2015-ben be kellett fogadni a migránsokat, de utána le kellett volna zárni a határokat, ugyanis rossz üzenet volt Afrika számára, hogy azok nyitva maradtak.

Ma a migránsok egy rendkívül komoly biztonsági dilemmát jelentenek Németországban és Nyugat-Európa jelentős részén – emelte ki Nógrádi György.

Hirado.hu, Kossuth Rádió

, , , , ,




Back to Top ↑