2017. 02. 03.

Sem Banglades, sem Mianmar nem kér a muszlim népcsoportból

A Bengáli-öböl egyik magányos szigetén, Thengar Charon helyezné el a Mianmarból menekülő rohingjákat a bangladesi kormány, ami a hírek szerint rémes hely.

A helyszínen állandó az áradásveszély, sem növényzet, sem állatvilág nincs a szigeten, egybehangzó állítások szerint alkalmatlan az emberi életre. A rohingják Mianmarból menekültek a szomszédos Bangladesbe, miután a mianmari hatóságok folyamatos harcban állnak velük, azzal vádolva őket, hogy bangladesi bevándorlók.

A többségben buddhista mianmariak el akarják űzni a nyugati Rakhine államban élő muszlim rohingjákat, akik az üldözés elől a szintén muszlim Bangladesbe vándoroltak, október óta csaknem hetvenezren, ott azonban cseppet sem örülnek az érkezésüknek. Banglades tagadja, hogy a rohingják onnan származnának, ráadásul a mindenhonnan elűzött nép Cox’s Bazar település mellett húzta meg magát ideiglenes menekülttáborokban, ahol pedig Banglades legnagyobb turistaközpontja van.

Mivel a mintegy 65 ezer ágrólszakadt rohingja árt a turizmusnak, ezért választottak egy szigetet a bangladesiek, ahol letelepíthetik őket.

Helyi források szerint a rohingják letelepítésének kérdésében kiemelt fontosságú volt a szárazföldtől való lehető legnagyobb távolság, nehogy a rohingják – akik a bangladesiek szerint mianmari muszlimok – összekeveredjenek a helyi néppel, és az is cél volt, hogy a lehető legkevésbé kellemes helyet kapják, nehogy még többen érkezzenek az egyébként lezárt határon keresztül. A terv nem új, már 2015-ben megpróbálkozott vele Banglades, ám akkor végül elvetették a nemzetközi tiltakozás miatt.

A rohingják a nyolcvanas évek eleje óta keresik a biztonságos otthont. A mianmari demokratizálódási folyamat eredményeképp kormányzati szerepet kapott Aung Szan Szú Kji Nobel-békedíjas emberijog-védő, ám ő látványosan hátat fordított a rohingjáknak.

Magyar Idők

, , ,




Back to Top ↑