Cadmus fordítás Cadmus

Súlyponteltolódás az ENSZ-ben

2018. 09. 25.

Donald Trump nemcsak az amerikai, de a világpolitika bajkeverőjének is számít, a New York-i ENSZ-székházban ezért is készülnek különös aggodalommal az amerikai elnök keddi beszédére a világszervezet új, éves közgyűlésén. A The New York Times hétfői címlapcikke szerint az aggályok most nem is annyira azzal kapcsolatosak, hogy Trump rendszerint elefántként ront a diplomácia porcelánboltjába, hanem éppenséggel azzal: túldicséri az olyan „haramiaállamokkal” elért eredményeit, mint Észak-Korea.

Trump tegnap azt közölte: rövidesen ismét találkozhat Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel. Az elnök mai beszédén túl a hét csemegéje alighanem az lesz, amikor Trump holnap saját maga elnököl az ENSZ Biztonsági Tanácsában. A tagállamok 2003, az iraki háború kitörése óta nem voltak olyan megosztottak, mint ma.

Ha van az immár több mint másfél éves Trump-elnökségben egyetlen konzisztens külpolitikai elem, akkor az az, hogy Washington kivonja erőit a többoldalú diplomáciából – politikai és kereskedelmi egyezményekből egyaránt –, és ezeket kétoldalú megállapodásokkal akarja helyettesíteni.

AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK HELYETT INKÁBB KÍNA LÁT FANTÁZIÁT A BÉKEFENNTARTÁSBAN

Az ENSZ vonatkozásában Trump ezt többször is meglépte: hátat fordított az UNESCO-nak, a nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezetnek, továbbá a párizsi klímamegállapodásnak, valamint – hazánkhoz ­hasonlóan – a migrációt támogató paktumról folyó tárgyalásoknak is. Erősíti ezt a vonalat, hogy az idén már John Bolton az elnök nemzetbiztonsági ­tanácsadója, aki ­George W. Bush elnök idején kifejezetten ENSZ-ellenes nagykövetként dolgozott a New York-i székházban. ­

Nikki Haley jelenlegi amerikai nagykövet pedig a napokban a kéksisakosok, a világszervezet békefenntartói költségvetésének lefaragásáról beszélt. Az Egyesült Államok a békefenntartás mintegy 28 százalékát fedezi anyagilag. De ezen a területen nemcsak konfliktusok elhárításáról, hanem befolyásszerzésről is szó van, márpedig Kína (az USA globális színtéren is egyre fontosabb gazdasági és politikai riválisa) egyre jobban kihasználja az ebben rejlő lehetőségeket.

A londoni The Guardian thétfőn arról írt, az ­ázsiai ország nemcsak mintegy 2500 katonát küld békefenntartó missziókba, de azzal, hogy az elmúlt öt év során 3 százalékról 10 fölé növelte a hozzájárulását a kéksisakosok büdzséjébe, Peking Washington után a második legfontosabb befizetővé lépett elő. Kína az elkövetkező öt évre vetítve a békefenntartásban egymilliárd dolláros hozzájárulásra tett ígéretet. Kéksisakosnak állni elsősorban a fejlődő országok, mint Etió­pia vagy India katonáinak vonzó anyagilag.

Magyar Idők – Szőcs László

 

Megosztom:

, , , , ,




Back to Top ↑