Szórakoztató város a szaúdi sivatagban
2017. 04. 21.
Várhatóan a közeljövőben elkezdik megépíteni Szaúd-Arábia fővárosa, Rijád közelében azt az óriásvárost, amely már az új vezetés elveit követve alakítja át bizonyos szempontból a királyság arculatát. A 334 négyzetkilométeren elterülő leendő település szórakoztatóközpontot, sportlétesítményeket, szafarit és egy vidámparkot is elhoz a sivatagba.
A hatalmas beruházáshoz szükséges tőkét Szaúd-Arábia nyújtja, pontosabban annak nemrég létrehozott óriás pénzalapja, a Közbefektetési Alap, az építők pedig amerikai tervek alapján fognak dolgozni, a vidámpark is az Egyesült Államokból érkezik.
„Isten segítségével a város fontos látványossággá fog válni, egy olyan központtá, amely a jövő nemzedék kulturális és közösségi szükségleteinek kielégítésére szolgál” – mondta Mohammad bin Szalman herceg, második számú trónörökös a szándéknyilatkozat bejelentésekor.
2030-RA KELL ÁTALAKÍTANI AZ OLAJALAPÚ GAZDASÁGOT
A város felépítése szorosan kapcsolódik a Mohammad herceg nevéhez kötődő Vision 2030 fejlesztési tervhez. Ennek célja az olajra alapuló gazdaság diverzifikálása, új munkahelyek létesítése szaúdiak számára, valamint az ország megítélésének javítása, amit így, a szórakoztatás kibővítésével próbálnak elérni. Ez azonban rendkívül drága és hosszú útnak ígérkezik.
Szaúd-Arábiában ugyanis sem a jogszabályi háttér, sem a társadalmi feltételek nem adottak a reformokhoz, igaz, az ókonzervatív királyság bizonyos szempontból bebizonyította rugalmasságát, így elméletileg nem lehetetlen, hogy egy kis lépéssel közelítsen Dubajhoz.
Szaúd-Arábia gazdagságának alapját egyértelműen az olaj adja, de nem lehet azt mondani, hogy a királyság kulturálisan ne határozta volna meg magát a fekete arany 1938-as megtalálását megelőzően. Az ország hagyományosan két részre osztható, a Vörös-tenger partján fekvő Hidzsáz, a kereskedők pezsgő világa, Dzsidda és környéke az egyik, a Nedzsd-fennsík, a szigorú, tiszta iszlám, a kemény szabályok, a politikai hatalom és a királyi palota színhelye a másik.
A harmincas években a nagykövetségek is Dzsiddában nyitottak meg, ahová időnként ellátogatott a király, hogy tárgyaljon a külföldiekkel, mert Rijádban nem látták szívesen az idegeneket. Az 1932-es államalapítástól napjainkig rengeteg változás ment végbe Szaúd-Arábiában, így a szigorú nagyapák nemzedéke elfogadta, hogy az unokák teljesen más életet élnek, mint ők, akik kisgyerekként még éheztek a sivatagban, az aranyifjak pedig nem tudják teljesen átérezni azt az időszakot, amikor még nem volt pénz szinte semmire az országban.
A szórakoztatóváros eszméjét megelőzte több korábbi terv, így az ipari vagy kutatóvárosok, amelyek vagy az olajiparhoz, vagy a petrolkémiai iparághoz kötődtek, és bár sikeresek voltak, tovább erősítették a szaúdi gazdaság kitettségét az olajáraknak.
A Vision 2030 azt célozza, hogy a szaúdi gazdaság több lábon álljon, és akkor is gond nélkül túl tudjon élni és virágozni, ha esetleg búcsút kell mondani valamilyen okból az olajnak. Ennek megfelelően Szaúd-Arábiában is készülnek tervek a megújuló energiaforrások használatával kapcsolatban, és az is a tervek között szerepel, hogy atomenergiából fedezik a királyság egyre növekvő energiaszükségletét a hagyományos olajtüzelésű erőművek helyett.
Magyar Idők – Sitkei Levente
Az amerikai elnök túlzásnak nevezte az izraeli hadsereg gázai műveleteit →
Rijad: a szaúdi-izraeli kapcsolatok normalizálása a palesztin állam megteremtésétől függ →
Hatalmas kincsek rejtőznek a szaúdiak talpa alatt →
