Szórványos erőszak kísérte a Fülöp-szigeteki választásokat
2019. 05. 14.
Szórványos erőszak és a szavazógépek műszaki hibáinak esetei kísérték a Fülöp-szigeteken hétfőn megtartott időközi kongresszusi és helyhatósági választásokat.
Összesen 11 ember sebesült meg a nap folyamán erőszakos cselekményekben a forrongó déli Maguindanao és Sulu tartományokban. Gerald Monfort alezredes, a sului katonai alakulatok szóvivője szerint a tartomány Panglima Estino nevű településének rendőrőrse előtt lövöldözés volt, amelyben kilencen sebesültek meg.
Maguindanao tartományban ketten sebesültek meg, amikor két rivális jelölt hívei köveket dobálni egymásra Datu Abdullah Sangki településen, s a rendőröknek kellett közbe avatkozniuk figyelmeztető lövésekkel. Emellett hétfőre virradóra három robbantás is történt a déli Mindanao szigeten, de egyik sem követelt áldozatokat.
James Jimenez a választási bizottság szóvivője szerint a mostani voksolás viszonylag békésnek volt mondható a korábbi évekhez képest. A rendőrség szerint a kampány január 13-i kezdete óta húszan vesztették életüket a választásokkal összefüggésben történt erőszakcselekményekben.
Jimenez 400-600 szavazógép meghibásodásáról is beszámolt, ami szerinte töredéke a választásokon használt 85 ezer készüléknek. Hozzávetőleg 62 millió filippínó regisztrált a voksolásra, hogy a 43 500 induló jelöltből válassza meg képviselőit a kongresszusba és csaknem 18 ezer önkormányzati tisztségre.
A legkiélezettebb verseny a 24 tagú szenátus 12 képviselői helyéért zajlik, valamint a 297 tagú képviselőház több mint 240 mandátumáért. A voksolók emellett 81 kormányzó, 1634 polgármester, és több mint 13 500 városi és települési tanácsos tisztségéről döntenek 81 tartományban.
Közvélemény-kutatások Rodrigo Duterte elnök híveinek győzelmét vetítik előre. A Pulse Asia Research közvélemény-kutató cég legutóbbi felmérése szerint az elnököt támogató koalíció szenátusi jelöltjei közül 11-en várhatóan elsöprő győzelmet aratnak, miközben csak egy ellenzéki jelöltnek jósol esélyt a diadalra.
Az országos tisztségeket illető végső eredmények közzétételére legalább egy hetet várni kell, míg a helyhatósági voksolások eredményeit napokon belül közzé tehetik. Számos megfigyelő szerint a mostani választásokat egyfajta referendumként értékelhetők Duterte több ezer életet követelő drogellenes háborújáról és autoriter vezetési stílusáról.
„Bár Duterte neve nem szerepel a szavazólapon, a voksolás egy népszavazásnak számít három éve tartó – nagyon felkavaró, ennek ellenére nagy népszerűséget élvező – elnökségéről” – jelentette ki Richard Heydarian, egy manilai politikai elemző.
A képviselőház mellett, amelyben már régóta Duterte támogatói vannak többségben, a szenátus ellenőrzése különösen fontos a szókimondó elnök számára, hogy politikai elképzeléseit átültethesse törvényi formába. Duterte a többi között a halálbüntetés visszaállítását, a büntethetőség korhatárának csökkentését akarja elérni a fiatalkorú bűnözők esetében, valamint az ország 1987-es alkotmányának felülvizsgálását egy föderális államberendezkedés javára. Különösen ez utóbbi aggasztja Duterte bírálóit, akik e mögött az elnöki mandátumok számbeli korlátozásának eltörlését sejtik.
Rodrigo Duterte hétfőn szavazatának leadásakor óva intette legidősebb lányát attól, hogy induljon a 2022-es elnökválasztáson, mondván a hivatal tönkre fogja tenni. Sara Duterte, aki jelenleg Davao városának polgármestere, az utóbbi időben szóba került mint a következő elnökválasztás lehetséges favoritja.
Politikai szövetsége, a Változás frakciója (Hugpong ng Pagbabago) 13 szenátusi jelöltet indított. „Inday nyilvánosan figyelmeztetlek (…), az elnökség nem szolgál épülésedre, csak tönkre fog tenni téged” – hangsúlyozta Rodrigo Duterte, lányát becenevén szólítva. A 74 éves politikus jelenlegi hatéves hivatali ideje 2022-ben jár le.
MTI
Nemzetközi terrorelhárítási gyakorlatot szervezz Moszkva →
Indiai külügyminiszter: Indiának és Kínának fel kell hagynia az ellenségeskedéssel közös határukon →
Több évre szóló védelmi együttműködésben állapodott meg az Egyesült Államok és India →
