Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Szulejmáni meggyilkolásával nem lett békésebb a Közel-Kelet

2020. 01. 07.

Napok óta Kászim Szulejmáni iráni tábornok meggyilkolása áll a világpolitika középpontjában. Az elmúlt napokban több amerikai tanácsadó is információkat szivárogtatott ki Szulejmáni meggyilkolásával kapcsolatban, mely alapján kiderült, hogy a kirkuki K1-es légitámaszpontnál történt iráni–amerikai össszecsapás után Donald Trump amerikai elnök asztalára került ugyan Szulejmáni likvidálása is, ám ekkor még mérsékeltebb válaszlépést helyezett kilátásba. A bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadás után változtatta meg döntését.

Komoly hullámotokat kavart a Közel-Keleten és a világpolitikában az iráni titkosszolgálati vezető, Kászim Szulejmáni megölése. Az amerikai hadsereg által végrehajtott akcióra Irán többször is fenyegetéssel válaszolt, legutóbb hétfő reggel Szulejmáni utódja esküdött bosszút Washington ellen.

Közben az amerikai elnök is egyértelművé tette, hogy semmiféle iráni akciót nem hagynak megtorlás nélkül, és egy 1979-hez hasonló csapássorozatot helyezett kilátásba egy esetleges iráni támadást követően.

Az iraki parlament arra szólította fel az amerikai katonákat, hogy hagyják el az országot, amire az amerikai elnök, Donald Trump úgy reagált: ebben az esetben Irak fizesse meg a több éve tartó akciók költségét.

Kászim Szulejmáni személye két tényező mentén vált fontossá

N. Rózsa Erzsébet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában elmondta, Kászim Szulejmáni az iráni Iszlám Forradalmi Gárda egyik vezető parancsnoka volt. Hozzátette, Szulejmáni személye két tényező mentén vált Iránon belül fontossá: egyrészt az elit alakulat parancsnoka volt, emellett

az iráni kül- és biztonságpolitikai tevékenység külföldi szervezéséért is felelős volt.
A másik tényező pedig a láthatóság, hiszen tevékenységének köszönhetően szinte az egész világ számára ismert volt, rengeteg képet posztoltak róla a közösségi oldalakon. „Egy közvélemény-kutatás eredménye szerint Szulejmáni a közvélemény által ismert, szeretett, támogatott személy volt” – tette hozzá a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára.

Szulejmáni halálával nem szűnik meg a Forradalmi Gárda működése

Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója kiemelte, Kászim Szulejmáni likvidálásával nem lett békésebb a Közel-Kelet. Szalai Máté kihangsúlyozta, Szulejmáni személye esszenciális volt politikailag, azonban fontos látni, hogy a Forradalmi Gárda évtizedek óta létező intézmény, és működése Szulejmáni halála után sem fog megszűnni. Hozzátette, az iráni külpolitika egyik napról a másikra nem változik meg, stratégiai képességéből nem veszít Szulejmáni likvidálásával.

„Szulejmáni meggyilkolására már korábban is lett volna alkalom, sőt időnként próbálkozások is voltak. Miért pont most gyilkolták meg?” – tette fel a kérdést N. Rózsa Erzsébet. Hozzátette, tavaly a lokáli, katonai akciók eszkalációja volt megfigyelhető, például egy amerikai drón lelövése, hajók feltartóztatása, és a néhány napja történt bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadás.

Először egy mérsékeltebb válaszlépés volt kilátásban

A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt napokban több amerikai tanácsadó is információkat szivárogtatott ki Szulejmáni meggyilkolásával kapcsolatban. A kiszivárogtatott információk alapján érdekes kép rajzolódik ki. A bagdadi amerikai nagykövetség megtámadása előtt volt egy összecsapás a Kirkuknál található K1-es légitámaszpontnál, a támadás során egy civil amerikai állampolgár is életét vesztette. Ezután került Donald Trump elé hat-hét válaszlépési lehetőség, ami közt szerepelt Szulejmáni likvidálása is. Szalai Máté kiemelte a kiszivárogtatott információk szerint

Szulejmáni meggyilkolása szélsőséges opcióként merült fel azért, hogy az elnök figyelmét a mérsékeltebb opciók felé tereljék.

A K1-es támaszpont megtámadása után – az információk szerint – Trump elnök egy mérsékeltebb opció mellett döntött, választását azután módosította, hogy tudomást szerzett a bagdadi támadásról.

Hirado.hu

Megosztom:

, , , , , ,




Back to Top ↑