2018. 02. 20.

Tízezer migránst kellene befogadnunk évente



Több mint tízezer menedékkérőt kellene befogadnia évente Magyarországnak egy új európai uniós szakértői javaslat alapján, amely szerint válsághelyzet esetén kötelezővé válna a migráció terhe alatt roskadozó tagállamok megsegítése, vagyis bevándorlók áthelyezése más tagállamokba – tudta meg a Magyar Idők.

– Az Európai Uniónak van egy új migrációs javaslata, amely így nekünk nem jó, mert a középpontjában továbbra is a kötelező áthelyezés van – jelentette ki tegnap Orbán Viktor miniszterelnök Szófiában, miután megbeszélést folytatott az EU soros elnökségét ellátó Bulgária kormányfőjével, Bojko Boriszovval. Orbán Viktor azt mondta: egyre nő a kötelezően befogadandó migránsok száma, az új javaslat alapján Magyarországnak már tízezer embert kellene átvennie évente, miközben korábban ezret említettek. Jól látható, hogy egy felső határ nélküli kvótáról van szó – emelte ki.

Meghívólevél

A szétosztást – pláne, ha az automatikus, kötelező és felső korlát nélküli – nem lehet máshogy értelmezni, mint meghívólevelet azoknak, akik hazájukban tervezgetik az útnak indulást vagy éppen egy tranzitországban várják a lehetőséget a továbbutazásra Európa felé – mondta lapunknak Janik Szabolcs.

A Magyar Idők birtokába került egy olyan uniós szakértői dokumentum, amely a dublini rendelet megreformálására vonatkozik. A rendelet szerint egy unión kívüli állampolgár által benyújtott menedékkérelem megvizsgálásáért az az EU-tagállam felel, amelynek a területén lépett először az EU-ba az illető. Az egyezmény eredeti célja annak megakadályozása volt, hogy egy menekült több tagállamban is benyújtson kérelmet.

A rendelet a 2015-ben tetőző bevándorlási hullám idején értelmét vesztette, miután a bevándorlók sokszor regisztrálás nélkül indultak el Görögországból, illetve Olaszországból és gyalogoltak át ellenőrizetlenül Európa hatá­rain. A törvényeket nem tartotta be Angela Merkel német kancellár sem, aki elhatározta, hogy a szí­riai menedékkérelmek elbírálását magára vállalja a német bevándorlási hivatal. Az EU-n belül ezért egyetértés van arról, hogy a rendeletet mindenképp meg kell reformálni.

A bolgár elnökség által a többi EU-tagállam számára elérhetővé tett javaslat egy szolidaritási mechanizmust, pontosabban az önkéntes és a kötelező áttelepítést vezetné be. Az önkéntes áthelyezés akkor lépne életbe, ha egy tagállam eléri a számára meghatározott „tisztességes részesedés” száz százalékát, míg a kötelező áthelyezés 160, illetve 180 százaléknál lépne életbe.

MAGYARORSZÁG ELLENZI A FRISS UNIÓS JAVASLATOT, AMELY SZOLIDARITÁSI MECHANIZMUST VEZETNE BE

A tisztességes részesedés a menedékkérők egy konkrét száma, akikért egy adott tagállam felel. Ezt a számot pedig egy algoritmus alapján határozzák meg, amely az adott tagállam lakosságszámától és GDP-jétől, illetve az EU-ban egy évvel korábban benyújtott menedékkérelmek számától is függ. A tavalyi menedékkérelmek alapján Magyarország tisztességes részesedése 10 518 személy lenne.

Amikor valamelyik tagállam eléri a számára megállapított tisztességes részesedés 100 százalékát, arra kell törekedni, hogy a többi tagállam pénzügyi, szak­értői és technikai támogatásával visszaállítsák a normális körülményeket. Ha a menedékkérők száma meghaladja a tisztességes részesedés 160 százalékát, illetve az adott tagállam népességének több mint 0,1 százalékát teszi ki, a javaslat kötelező áthelyezést szorgalmaz, és egy kétéves periódus alatt maximálisan teljesíthető plafonszámként kétszázezer menedékkérőt határoz meg.

A konkrét intézkedéseket az Európai Tanács minősített többséggel fogadná el, vagyis egy vagy két tagállam vétója sem lenne elegendő az áttelepítések megakadályozására. A tervezet alapján minden tagállamnak az előre megállapított részesedése legalább 75 százalékát kellene kötelezően fogadnia, a fennmaradó 25 százalékot alternatív intézkedésekkel válthatná ki, például személyenként 30 ezer eurós összeggel. A tisztességes részesedés 180 százalékánál még szavazásra sincs szükség, az áttelepítések automatikusan megkezdődnek.

Az új dublini rendszer számításai szerint a tavalyi menedékkérelmek alapján Görögország esetében a tisztességes részesedés aránya csaknem 13 ezer kérelmező, és mivel tavaly a görögök majdnem 59 ezer új kérelmet regisztráltak, a 180 százalékot bőven meghaladva 455 százalékkal érnék el a kritikus helyzetet. Ez azt jelenti, hogy csak Görögország területéről több mint 45 ezer lenne az áthelyezendő személyek száma. A rendelkezésre álló adatok és a tervezet logikája alapján Magyarországnak 737 főt kellene befogadnia.

A bonyolult számításokat tartalmazó tervezetben nincsenek egyértelmű rendelkezések, hogy a tagállamoknak a kötelező relokáció esetén milyen számítás szerint kellene menedékkérőket átvenniük, továbbá a tervezet alapján az sem egyértelmű, hogy pontosan hogyan kerül meghatározásra a kötelezően áttelepítendők száma.

Az uniós terv egybecseng az Európai Parlament által tavaly novemberben elfogadott, a dublini rendelet reformjára vonatkozó javaslatával, amely a menedékkérők felső korlát nélküli áthelyezését és a befogadásuktól vonakodó tagállamok büntetését tenné lehetővé.

– A kötelező kvótáról szóló vita ösztönzi a migrációt. A folyamat veszélyes a közbiztonságunkra, a jólétünkre és az európai keresztény kultúrára is – mondta tegnap Orbán Viktor Szófiában. A miniszterelnök jelezte: saját javaslatot készítettek, amelynek az a lényege, hogy az EU végre ne az elosztást, hanem a határvédelmet helyezze a gondolkodása középpontjába. Nincs értelme szétosztásról beszélni addig, amíg nem garantáljuk a külső határok légmentes védelmét – jelentette ki Orbán Viktor, átadva a dokumentumot Bojko Boriszovnak. Azt mondta, a magyar alkotmány világossá teszi: abban a kérdésben, hogy kik tartózkodhatnak és élhetnek Magyarországon, csak a magyar nép által megválasztott és felhatalmazott személyek, szervezetek dönthetnek.

A magyar miniszterelnök hangsúlyozta: európai szolidaritásra nem a migránsok szétosztásánál, hanem a határok védelménél van szükség. A magyar javaslat minden schengeni tagállamtól azt követeli meg, hogy teljesítse a határvédelmi kötelezettségeit. Ha erre nem képes vagy nem hajlandó, bátran le kell vonni ennek konzekvenciáját. Ilyenkor „helyezzük egy országgal beljebb” a schengeni határvédelmet, oda, ahol van szándék és képesség a migránsok feltartóztatására.

Magyar Idők Online

, , , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com