Törökországnak elemi érdeke jó kapcsolatot ápolni az unióval
2019. 03. 21.
Négy év után ismét Törökország uniós csatlakozásáról tanácskoztak Brüsszelben. A török jogállamiság és az igazságszolgáltatás miatt több kifogás is felmerült az Európai Unió részéről. Néhány hónapja az EP a csatlakozások felfüggesztését javasolta. Törökország alaptalannak tartja a kifogásokat és továbbra is elkötelezett a csatlakozás mellett.
A 80 milliós muszlim ország azonban nemcsak a nyugat és az unió felé közeledik, hanem az arab térségben is vezető ambíciói vannak.
Hol az egyik, hol a másik fél lépett hátra
A török csatlakozási folyamatok nem 23-24 éve, hanem már jóval korábban kezdődtek, hiszen az akkori apparátus már az Európai Unió elődjével is felvette a kapcsolatot, a nyugat-európai politikusok azonban korábban is rendszeresen kifogásokat emeltek a török demokrácia és jogállamiság ellen, amely szerintük nem felel meg az európai sztenderdeknek, a török közügyek területén pedig nincs meg a megfelelő átláthatóság – fogalmazott Kövecsi-Oláh Péter turkológus a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Kövecsi-Oláh szerint Törökország a 2000-es évek elején még komolyan gondolhatta az uniós csatlakozást, az évtized második felétől azonban már nem feltétlenül arról szólt a török kommunikáció, hogy az országnak a csatlakozás a prioritás.
Elmondta: az ország szeretne olyan jól élni, mint az uniós államok és létszükséglete, hogy jó kapcsolatot tartson fenn az uniós közösséggel, és mindkét félnek érdeke jó kapcsolatot ápolni a másikkal.
A török társadalom nem képvisel egységes álláspontot
Az Európai Unió egyeztetési rendszerét nem Erdogannak találták ki – vélekedett Hóvári János történész, Törökország-szakértő, korábbi ankarai nagykövet. Nehezen tudna olyan kérdésekben megállapodni, amelyek nehezen egyeztethetők össze a szuverenitásról alkotott nézeteivel – fejtette ki.
A török társadalom az uniós csatlakozás kérdésében megosztott. Az ország nyugatpárti, „tradicionális kemalista” része az Európai Unióban látja Törökország jövőjét. A társadalom ezen része a középosztályra épül és nyugati sztenderdeket követ – fogalmazott Hóvári, aki szerint ezek a csoportok az egész népesség harminc százalékát teszik ki.
Ők egyébként 2002-től, még az Erdogan-időszak előtt sokat tettek azért, hogy az ország az unió tagja legyen – fűzte hozzá.
Elmondta: korábban Erdogan elnöknek is volt olyan időszaka, amikor az EU-csatlakozás mellett érvelt, mára viszont változott a helyzet, és többször lehetett hallani olyan kérdéseket, hogy „kell-e nekünk az egész unió?”. Az elnök kommunikációs vonalát pedig a támogatói is átvették.
Mindkét fél profitál a kapcsolatból
Azt Erdogan és az összes körülötte lévő felelős vezető pontosan tudja, hogy Törökországnak szüksége van az Európai Unióra, hiszen a török gazdasági modell és a felfutás az EU-ra épül. Törökországnak ez a legbiztosabb export célterülete, csak Németországgal évente nagyjából 30 milliárd eurós áruforgalmat bonyolít le. Törökország jövője az uniótól függ – hívta fel a figyelmet Hóvári.
A történész hozzátette: Törökország számára fontos, hogy az uniós gazdasági kapcsolat fennmaradjon vagy bővüljön – de ez az Európai Unió érdeke is.
Ha az Európai Unió egységesen és hatékonyan szeretne fellépni a világpolitikában, akkor feltétlenül szüksége van a jó török kapcsolatokra – hangsúlyozta Kövecsi-Oláh Péter. Kifejtette: ez már csak Törökország földrajzi elhelyezkedéséből is következik, hiszen az országon keresztül az egész közel-keleti térségre rálátása nyílhat az EU-nak, és ebben a térségben komoly francia, német vagy brit érdekeltségek vannak.
A 30 milliárd eurós török-német áruforgalom nagyságát kifejezi, hogy a török-magyar kereskedelem mértéke a 3 milliárd eurót sem éri el – reagált a turkológus Hóvári gondolataira.
Hirado.hu, MTI
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa követeli Izrael felelősségre vonását →
Lavrov: nem Zelenszkijjel kell tárgyalnunk a rendezésről →
