2018. 11. 08.

Új nevet kapott a karácsonyi vásár a „nem keresztényekre” való tekintettel



A belgiumi Brugge városában a karácsonyi kirakodóvásár neve ezentúl téli vásár lesz. A szervezők azt mondták, azért, mert a korábbi elnevezés sértette a nem keresztényeket. Európában nem ez az első ilyen eset. Szakértők szerint azonban a muszlimoknak is ünnep Jézus születése, így érthetetlen az átnevezés.

Nyugat-Európában a politikai és döntéshozó elit, akik szembenéznek a migrációs problémákkal és az integrációval, még mindig nem tudják kezelni a kialakult helyzetet – mondta Vékony Dániel iszlámkutató az M1 Ma est című műsorában.

Kifejtette: a politikai elit sokszor túlkompenzálja a helyzetet.

Jézus a muszlimoknak is próféta

A kutató szerint nem a karácsonyi kirakodóvásárok átnevezésével kell megoldást nyújtani a kultúrák közötti konfliktusokra, ugyanis ez az újonnan érkező bevándorlók szociális hátterét nem változtatja meg. Elmondása szerint az általa megkérdezett muszlimok sem értik az átnevezést.

Emlékeztetett: Jézus a muszlimok és az iszlám számára is egy próféta, ezért születésének ünneplése, bármikor is van, számukra ugyanolyan ünnepnap, mint a keresztények számára.

Önálló megoldás, kompromisszum helyett

Vékony Dániel szerint a politikai elitet most erős zavarodottság jellemzi. Azt láthatjuk, hogy a most regnáló politikai elit sokkal inkább önmaga szeretné megoldani a problémákat, ahelyett, hogy a muszlim közösségekkel tárgyalást kezdeményeznének, és kompromisszumos, közös megoldást létrehozzanak – fogalmazott a kutató.

Hangsúlyozta: azok a muszlimok, akik nem szélsőséges eszméket követnek, semmiféle kifogással nem lennének az ellen, hogy karácsonyi vásár névvel illessék a szokásos ünnepi kirakodóvásárokat.

Szegregáció erősítése integráció helyett

Az európai politikusok közül sokan erőltetik az integrációt. Kérdéses azonban, hogy miként tudják azt megvalósítani, ha meg sem kérdezik az érintetteket? – vetődött fel a műsorban. A kutató szerint a szegregációt erősítik azzal, hogy belekényszerítik olyan helyzetekben az embereket, amelyek adott esetben vallási és kulturális konfliktusokat is kirobbanthatnak.

A szakértő szerint gyakorlatilag a nyugat-európai elitnek újra ki kell találnia azt, hogy miről szól Nyugat-Európa, a nemzet társadalom és az az európai társadalom, amiben létezni szeretnénk.

Vékony Dániel elmondta, sok esetben hallja azt muszlim emberektől, hogy integrálódni szeretnének, mégis falakba ütköznek a többségi társadalom részéről. A kutató szerint nem szabad azt gondolni, hogy az átlagos muszlimok a többséget szeretnék a saját képükre formálni. Hozzátette: természetesen léteznek olyanok is, akik saját képükre formálnák a világot, de ritkább.

Nem tudatos szétválasztás

A legtöbb Nyugat-Európába érkező muszlim szegényes körülmények közül érkezik – mondta a szakértő. Véleménye szerint egyfajta szegénységi spirálba kerültek, amiből nehéz elmozdulniuk. Ugyanakkor hangsúlyozta: a többségi társdalomnak nagy szerepe van a szegregációban.

A szakértő szerint a szegregáció nem egy tudatos dolog. Amikor lakunk valahol, mindig olyanokkal szeretnénk lakni, akiket ismerünk. Ez igaz a többségi társadalomra, de – hangsúlyozta – a muszlimokra is.

Vékony Dániel kiemelte: a szegregáció kétirányú és kétoldalú folyamat. Ennek ellenére ezt kezelni kell és sokkal aktívabb társadalmi fellépésre van szükség ahhoz, hogy sikeres integráció vagy együttélés alakuljon ki.

Hirado.hu, M1

, , , ,




<


Back to Top ↑

WP Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com