Valóra váltotta saját álmát Recep Tayyip Erdogan
2018. 06. 27.
Újabb öt évre bebiztosította pozícióját Recep Tayyip Erdogan török elnök, aki a tavaly népszavazáson jóváhagyott alkotmánymódosításnak köszönhetően minden eddiginél nagyobb hatásköröket élvezve lesz Törökország első végrehajtói hatalommal rendelkező államfője.
Hálás köszönetet mondhat Recep Tayyip Erdogan a befolyása alatt álló kormánypárttal szövetségbe lépő nacionalistáknak, amiért viszonylag zökkenőmentesen sikerült véghezvinnie régóta dédelgetett tervét, miszerint minden korábbinál szélesebb körű végrehajtó hatalommal a kezében foglalhatja el újabb öt évre az elnöki széket.
A vasárnap egyszerre tartott elnök- és parlamenti választás szavazatainak összesítése ugyanis néhány fontos dologra enged következtetni a török társadalomban lévő feszültségekről: a közel egy évtizedig abszolút többséggel kormányzó, Erdogan megerősödése óta azonban egyre több szavazatot vesztő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) ugyanis „csupán” a szavazatok 42,42 százalékát szerezte meg, amely 293 helyet jelent a 600 fős, egykamarás parlamentben, azaz 7 százalékkal rosszabbul szerepelt, mint 2015 novemberében.
A parlamenti többség eléréséhez viszont a szavazatok 50 százalékára van szükség az első fordulóban, amelyet Erdogan pártja önerőből nem tudott elérni.
Ehhez szükség volt a Nemzeti Mozgalom Pártjára (MHP), amely 11,17 százalékot (49 mandátumot) szerzett, így a két tömörülés által alkotott „Népszövetség” szűken, de erőfölénybe került: együtt a szavazatok 53,6 százalékát mondhatják magukénak, amely 342 mandátumot jelent.
Az elnökválasztás eredménye szintén beszédes, mert bár Erdogan győzelme a voksok 52 százalékának megszerzésével vitathatatlan, a második helyezett, a legfőbb ellenzéki pártnak számító kemalista Köztársasági Néppárt (CHP) jelöltje, Muharrem Ince támogatottsága sem elhanyagolható a maga 30,76 százalékával. A csaknem 60 millió szavazásra jogosult állampolgár egyébként rendkívül nagy arányban járult az urnákhoz, az elnökválasztáson 88,14 százalék, a parlamenti választáson 87,28 százalék.
Második fordulóra ilyen arányok mellett már nem lesz szükség, Erdogannak így minden oka megvan az ünneplésre. Ahogy tegnap fogalmazott, „ennek a választásnak a győztese a demokrácia, az emberek akarata és közvetlenül maga a nemzet. A választás győztese az ország mind a nyolcvanegymillió lakosa, köszönöm mindenkinek, aki részt vett a demokrácia ünnepén” – mondta az Ankarában összegyűlt híveinek, hozzátéve, Törökország leckét adott demokráciából az egész világnak.
Az elnök magabiztos szavainak mondandóját ugyanakkor aligha osztják Nyugaton, Margot Wallström svéd külügyminiszter szerint például Erdogan egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy más országokat oktasson ki a demokráciáról. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szintén a szavazatokért folyó küzdelemben lévő aránytalanságokra hívták fel a figyelmet: szerintük Erdogan és az AKP túlzott előnyöket élvezett még a médián belül is.
Helyi sajtóbeszámolók szerint Muharrem Ince például az egész vasárnap éjszakát a választási bizottságnál töltötte, hogy őrködjön a szavazatszámlálás rendje felett, és erre biztatta híveit is. Ince egyébként elismerte
Erdogan választási győzelmét, hozzátette ugyanakkor, arra kéri a régi-új államfőt, hogy mindenki államfője legyen. „Ha engem választottak volna meg, én így tettem volna” – fogalmazott.
Szakértők szerint az eredetileg novemberben esedékes választás helyett Erdogan azért tartotta szükségesnek a voksolás előre hozását, hogy az egyre romló gazdasági eredmények árnyékában, még az ellenzék esetleges megerősödése előtt bebetonozza a hatalmát. Ahogy az várható volt, a választások hirtelen előre hozása meglepte az ellenzéket, és a jelek szerint a tömörülések stratégiája még ahhoz sem volt elegendő, hogy egy második forduló elérésével szorongassák meg az elnököt.
Bár a parlamenti választások eredménye egyúttal azt is jelenti Erdogan számára, hogy a következő időszakban bizonyos mértékben függni fog a nacionalistáktól, nagy oka nincs az aggodalomra, hiszen az MHP az elnökhöz hasonlóan gyanakvással tekint a NATO második legnagyobb hadseregével rendelkező Törökország nyugati szövetségeseire, és abban is nagy az egyetértés, hogy a 2016-os puccskísérlet mögött Erdogan láthatatlan ellensége, az Amerikában élő Fethullah
Gülen hitszónok áll. Az tehát vitathatatlan, hogy Erdogan a modern Törökország megalapítója, Kemál Atatürk után a leghosszabb ideig hivatalban lévő és legnagyobb hatalmú török vezető lett az újabb választási győzelemmel. A tavaly népszavazáson jóváhagyott alkotmánymódosítás pedig széles körű kinevezési és jogalkotói jogköröket biztosít számára, amellyel kritikusai szerint tovább növeli saját és pártja hatalmát.
Magyar Idők – Tóth Loretta
Ankara: Netanjahu lángba akarja borítani az egész Közel-Keletet hatalmon maradása érdekében →
Izraenek kémkedő személyeket vettek őrizetbe Törökországban →
A gázai keresztények keresztutat járnak →
