Visszatelepülhetnek Bangladesbe a menekült rohingják?
2018. 11. 25.
Banglades és Mianmar megállapodott arról, hogy novemberben elkezdik a Bangladesbe menekült rohingják első csoportjának visszatelepítését Mianmarba – hangzott el az M1 Világ című magazinjában.
A közös munkacsoport tagjai együtt Cox’s Bazarba mennek, hogy találkozzanak a rohingjákkal. Azt próbálják elérni, hogy az Észak-Rakhine-ból elmenekült emberek biztonságban hazatérjenek – nyilatkozta Shahidul Haque, a bangladesi külügyminisztérium államtitkára.
Rohingja férfiakat hurcoltak el
A muszlim vallású rohingják nagy része azután hagyta el otthonát, hogy tavaly augusztusban a mianmari hadsereg katonái és buddhista földművesek rohingja férfiakat hurcoltak el és mészároltak le Rakhine államban.
Az atrocitások hatására hétszázezer rohingja menekült Bangladesbe. A rohingják visszatelepítéséről idén januárban már megegyeztek Banglades és Mianmar vezetői, az intézkedést azonban bizonytalan időre elhalasztották.
A mianmari hatóságok most azt állítják, készen állnak a menekültek első csoportjának visszafogadására.
„Teljesen készen állunk arra, hogy a tervek szerint hajtsuk végre a visszatelepítést. Minden kész, a logisztikai és egyéb infrastruktúra a 22-es táborban. A kollégáim már ott vannak, ott várják a menekült rohingjákat” – közölte Abul Kalam bangladesi kormánybiztos.
Az ENSZ szerint nem megfelelőek a körülmények a hazatéréshez
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága azonban úgy látja, hogy a körülmények még mindig nem megfelelőek ahhoz, hogy a rohingják biztonságban hazatérhessenek.
Még mindig korlátozzák a segélyszervezeteknek, a sajtó képviselőinek, valamint a független megfigyelőknek a bejutást. Emellett még mindig érkeznek Bangladesbe menekültek. Csak idén január óta 14 ezer ember kelt át a határon Bangladesbe – mondta Andrej Mahecic, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának szóvivője.
Nem bíznak a mianmari vezetés ígéreteiben
A rohingják nem bíznak a mianmari vezetés ígéreteiben. „Nem hiszünk a mianmari kormánynak, mert egy dolgot mondanak, és mást cselekszenek. Minden alkalommal, minden nap minden percében hazudnak. Nem hiszünk nekik, nemzetközi védelmet akarunk” – közölte egy menekült.
A menekültek nagy része csak bizonyos feltételekkel hajlandó hazatérni. A mianmari kormány egyelőre csak olyan letelepedésre jogosító igazolványokat állított ki a rohingjáknak, amelyeket bevándorlóknak szoktak kiadni.
A rohingják azt követelik, hogy ismerjék el őket teljes jogú állampolgároknak, és adják vissza földjeiket. Nem kívánnak a számukra felépített táborokban élni.
„Nem akarok visszamenni, mert nincsenek állampolgári jogaink. Nem adják vissza a földjeinket, táborokba raknak minket. Felkerültem a kormány listájára, megijedtem és eljöttem Jamtaliból. Most Balukhaliban bujkálok. Jogokat akarunk, félünk visszamenni” – nyilatkozta egy férfi.
A nevüket is visszakövetelik
A rohingjákat még 1982-ben fosztották meg állampolgárságuktól, a népcsoport nevét pedig bengálira változtatták. A rohingják most a nevüket is visszakövetelik. A hatóságok megpróbálják összeírni a visszatérésüket tervező menekülteket.
Sok rohingja a félelmet keltő listázás elől elmenekül a bangladesi menekülttáborokból. A segélyszervezetek képviselői arra hívják fel a figyelmet, hogy a visszatelepítés módja, a listázás és gyűjtőtáborokba költöztetés csak tovább növeli a rohingják félelmeit, akik már így is nagyon bizalmatlanok a mianmariakkal szemben.
A visszatelepítési program olyan heves tiltakozást váltott ki a menekültek körében, hogy a bangladesi hatóságok az intézkedés elhalasztását fontolgatják. Úgy tűnik, hogy a rohingják helyzetét legkorábban jövőre sikerülhet megoldani.
Hirado.hu, M1
A Nemzetközi Bíróság elutasította az Izrael tervezett rafahi offenzívájával kapcsolatos beadványt →
Joe Biden: nagy hiba lenne a Gázai övezet megszállása →
Az ENSZ tizenegy munkatársa vesztette életét izraeli rakétacsapásban →
