Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Gazdaság

2017. 07. 04.

Bombaüzlet a világ legnagyobb gázmezőjén Iránban

2017. 07. 04.

Francia-kínai-iráni cég aknázza ki a tengeralatti lelőhelyeket.

A szerződést a francia Total elnök-vezérigazgatója már aláírta. A hírek szerint ötmilliárd dollár értékű együttműködésről állapodott meg Irán és a francia gázipari cég a Total. A szerződés szerint a Total vezette konzorcium tárja majd fel és kezdheti meg a kitermelést a Déli Pars mező. A koncesszió 20 évre szól, a konzorciumban a kínai állami energiacég is ott van.

A szerződés aláírása után az iráni olajipari miniszter azt mondta, abban bízik, hogy ezek után további államok, további cégek tisztelik meg bizalmukkal Iránt és látnak benne befektetéseik számára fantáziát nem csak az energetikai, hanem más iparágakban is. Mondta mindezt annak dacára, hogy az Egyesült Államok újabb szankciók bevezetését fontolgatja Iránnal szemben. A francia cég lesz most az első, mely a szankciók feloldása után visszatér Iránba.

A Total vezérigazgatója ugyancsak a nemrégiben feloldott szankciókra utalva azt mondta, hogy a nemzetközi környezet lehetővé tette számukra, hogy befektessenek Iránban és bízik abban, hogy a következő években ebben nem lesz lényegi változás.

A fejlesztés eredményeként napi 2 milliárd köbméter földgázt tudnak kitermelni, ami napi 400 ezer hordó kőolajnak felel meg.

A szénhidrogének jelentik az iráni ipar motorját, a szankciók után most fejlesztésekre lesz szükség. A kétlépcsős beruházás összesen 4,8 milliárd dollárba kerül, az első fázis költségét nagyjából 2 milliárd dollárra becsülik. A fejlesztéseket 70 százalékban külföldi forrásokból tervezik, hogy Irán újra elérje a napi 6 millió hordós olaj és gáz kitermelést.

Pénteken Macron francia elnök fogadta Irán külügyminiszterét. Ezt követően felgyorsultak a dolgok. Létrejött a szerződés, mely húsz évre szól. A világ legnagyobb földgáz-lelőhelye Irán és Katar közös kincse. Ez magyarázza, hogy Katar emírje jó viszonyt ápol Iránnal, annak ellenére, hogy ezt Szaúd-Arábia és néhány más arab ország ellenzi.

Iránnak nincs meg a szükséges technológiája a fejlesztéshez, ezért bízza a gázmező kiaknázását egy nemzetközi konzorciumra. A Total részesedése 50,1%, a China National Petroleum Corporation a részvények 30%-a felett rendelkezik. Az iráni állami olajvállalat részesedése 19,9%. Iránt a szankciók annyira nehéz helyzetbe hozták, hogy előfordult: a világ második legnagyobb földgázkészletével rendelkező ország kénytelen volt a szomszédos Türkmenisztántól gázt vásárolni, mert képtelen volt ellátni a hazai piacot.

A szankciókat Irán ellen azt követően oldották fel, hogy hat nagyhatalom megállapodott Teheránnal az atomprogramjáról. A szerződést Trump elnök ellenzi, de a felmondását nem tervezi. Azt viszont igen, hogy részlegesen visszaállítja a szankciókat. Ez komoly kockázatot jelent – ismerte el a Total elnök-vezérigazgatója. Irán külügyminisztere, Mohammad Dzsavád Zaríf viszont megköszönte Franciaországnak és az EU-nak, hogy az amerikai nyomás ellenére visszatérnek Iránba, ahol jó üzletek várják azokat, akik – mint a francia Total – mernek kockáztatni…

Orientalista.hu

Megosztom:

, , , , , , , ,




Back to Top ↑