Brüsszel migrációs együttműködést ajánl közel-keleti és afrikai országoknak
2016. 06. 07.
“Migrációs partnerséget” ajánlanak egyelőre kilenc országnak, Jordániának, Libanonnak, Tunéziának, Nigernek, Malinak, Etiópiának, Szenegálnak, Nigériának és Líbiának.
Az Európai Bizottság a nemzetközi menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás gondolatára építve a többi között menekültek és gazdasági bevándorlók legális befogadásának lehetőségéről szóló partneri kapcsolatot ajánl közel-keleti és afrikai országoknak – mondta Dimitrisz Avramopulosz, a brüsszeli testület migrációs ügyekért felelős tagja egy keddi német lapinterjúban.
A konzervatív görög politikus a Die Welt című lapban közölt interjúban a bizottság új migrációs intézkedéscsomagjáról elmondta, hogy “migrációs partnerséget” ajánlanak egyelőre kilenc országnak, Jordániának, Libanonnak, Tunéziának, Nigernek, Malinak, Etiópiának, Szenegálnak, Nigériának és Líbiának.
Az együttműködés a menekülésre késztető okok kezelésére és az EU-ba irányuló “irreguláris migráció” csökkentésére irányul. Az elképzelés az EU-Törökország megállapodáson alapul, de nem “puszta másolat”, hanem az egyes országok helyzetére szabott intézkedések sorozata.
A bizottság a kiválasztott államokkal több különböző megállapodást akar kötni. Rá akarja venni őket arra, hogy fogadjanak vissza “illegális migránsokat”, lépjenek fel következetesen az embercsempészek ellen és gondoskodjanak határuk hatékony biztosításáról.
Ezen kívül meg akarja akadályozni, hogy a menekültek elinduljanak az EU-ba vezető veszélyes úton, ezért igyekszik bátorítani a menekültek hazájának közvetlen szomszédságában fekvő országokat, hogy az eddiginél is nagyobb mértékben nyújtsanak nekik menedéket.
A negyedik fő cél az “Európába vezető legális utak megnyitása”, aminek révén uniós tagállamok közvetlenül a hazájukból fogadhatnak be veszélybe került embereket – menekülteket -, vagy “legális migránsokat”, például magasan képzett munkavállalókat egy új kékkártya-rendszer (EU Kék Kártya) keretében – mondta Dimitrisz Avramopulosz.
Az uniós biztos rámutatott, hogy az EU “pozitív és negatív ösztönzőket” is alkalmazhat: az együttműködésre hajlandó államokat az eddigi fejlesztési segélyek mellett jelentős mértékű további pénzügyi támogatással vagy a kereskedelmi kapcsolatok kiépítésével segítheti, viszont “korlátozásokat” vezethet be a megállapodások ellen vétő országokkal szemben.
Elmondta, hogy a bizottság olyan intézkedésekre tesz javaslatot, amelyeket rövid időn belül meg lehet tenni és gyorsan kifejtik hatásukat. Ehhez célzottabban, rugalmasabban akar felhasználni már meglévő forrásokat, 2020-ig 8 milliárd eurót tud elkülöníteni a migrációs partnerségre. A menekülésre késztető okok hosszabb távú kezelésére pedig ősszel bemutat egy átfogó beruházási tervet, amellyel 3,1 milliárd euró közösségi forrás révén akár 62 milliárd eurót meg lehet mozgatni.
A magasan képzett munkavállalók belépésére és tartózkodására szolgáló kék kártya intézményének tervezett reformjáról Avramopulosz többek között elmondta, hogy rugalmasabbá kell tenni a rendszert. Így a bizottság elképzelése szerint legalább 12 hónapra szóló munkaszerződés helyett 6 hónapra szóló szerződés kellene a kártya kiváltásához, és akár egyharmaddal csökkenteni lehetne a munkavállaló és családja uniós tartózkodására feljogosító kártya kiváltásához szükséges jövedelemhatárt.
Orientalista.hu – MTI
Izrael szisztematikusan, kocsiról kocsira támadta egy segélyszervezet munkatársait →
Nemzetközi elutasításban részesült az izraeliek által fevetett palesztinok deportálása →
Az európai országok Izraellel szolidárisak →
