Cadmus fordítás Cadmus
  • Húszik válaszcsapásai a Vörös-tengeren

  • Szíriai konfliktus

  • Palesztin – izraeli konfliktus

  • Legolvasottabb híreink

    • No results available
  • Keresztényüldözés a Közel-Keleten

  • Afganisztáni háború

  • Tajvani konfliktus

  • Örmény-azeri konfliktus

  • Időjárás

Lapszemle

2017. 01. 03.

Döröghetnek a fegyverek Irakban, a magyar régészek nem adják fel

2017. 01. 03.

  • Irakban háború folyik az Iszlám Állam ellen.
  • Magyar régészek azonban még most is dolgoznak az ostromlott Moszulhoz közel.
  • Feladatuk az volt, hogy egy kurd nemzeti hős mítoszának járjanak utána, de a kutatók messzebbre jutottak.

Moszulról két éve már csak annyiban juthat eszünkbe a kultúra, hogy az Iszlám Állam terroristái a város múzeumában vertek szét kalapáccsal több ezer éves asszír szobrokat. Az iraki nagyváros 2014 óta az öngyilkos merénylőket, a lefejezéseket, a legutóbbi időben pedig azt a brutális ostromot jelenti, amellyel az Iszlám Államot igyekeznek elűzni. Ezért volt meglepő, amikor egyhetes harctéri információgyűjtésem közepette arról értesültem, hogy magyar régészek dolgoznak a környéken.

major-irak

A hír hallatán Indiana Jones-os ruházatú kutatók jelentek meg előttem, amint bombatölcsérekben kúszva tisztogatnak sáros érmeket a kis ecseteikkel, miközben a fejük felett dörög a zárótűz. Így érthetően lepődtem meg, amikor a megadott hely felé közeledve elmaradoztak a háború lehangoló jelei, és dombos, ligetes tájra értünk.

A patakmedrek körül birkanyájak bolyongtak, a domboldalakon olajfákat lengetett a szél, egy hegyormon pedig romantikus kőbástyák néztek a völgyre.

„Két helyen dolgozunk. Ez a »kevésbé izgalmas« lelőhely” – erősítette meg a régészettel kapcsolatos alapállásomat a helyszínen a Kurdisztáni–Magyar Régészeti Misszió magyar vezetője, Major Balázs. Az igazi régészt onnan lehet megismerni, hogy elnéző mosollyal beszél minden látványos leletről, de komoly hangnemre vált, ha a laikus által észrevehetetlen földhányásokra terelődik a szó.

A szultán legendájának nyomában

„Reméltük, hogy a két torony középkori eredetű” – vezette fel a legalább a panoráma szempontjából lenyűgöző emlékeket a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Régészeti Tanszékének vezetője. A csoportot ugyanis azzal bízta meg a Régészeti Főigazgatóság, hogy az erbíli Szaladin egyetem kutatóival közösen győződjenek meg, mennyi valóságalapja van Szaladin szultán legendájának.

A 12. századi kurd szultán családja a krónikák szerint Dvin városából származik. Amely helyből történetesen kettő is létezik. Az örmény Dvin, ezt tekinti a történetírás a szultán valódi származási helyének. És a kurd Dvin, amely autentikusságának a helyiek örülnének nagyon.

„Amellett, hogy az ország egyik kiemelt régészeti-turisztikai fejlesztését hozzuk létre az igazgatóság és az egyetem szerette volna, ha tisztázzuk: származhatott-e innen az uralkodó” – elevenítette fel a 2013-ban kezdődött együttműködés kezdeteit Major Balázs, aki keki ruházatában még a harci körülmények hiányában is meglehetősen Indiana Jones-osnak tűnt. „A tornyok habarcsában talált faszén szénizotópos vizsgálatával azonban arra jutottunk, hogy a legkorábbi ma is látható tornyok a 17. században épültek. A környéken nagyszámú cseréppipát is találtunk” – utalt a szakember arra, hogy a területet Amerika felfedezése után használták.

major-irak-5

Bár a történet régészeti szempontból nem volt érdekes, a laikus számára izgalmas volt elképzelni, hogy a vad táj felett valamikor erődítmény állt, amelyben a korabeli NAV működött. Itt szolgáltak ugyanis azok a katonák, akik megvámolták a szoroson áthaladó karavánokat.

„A kurdok területén nem épültek nagy városok, az emberek többsége itt a vámból és mezőgazdaságból élt. A várakból biztosították, védték az utakat, és innen vámolták meg az áthaladókat. A területen sok törzs élt, és az egymás elleni csatározás miatt is fontosak voltak az erődítmények” – mesélte Major, de nekem nem a múlt, hanem a jelen háborúja jutott eszembe, amely eszerint a környék normális működéséhez tartozik hozzá.

„A helyőrségben állandó jelleggel csak 10-15 katona lakhatott. Alatta a fallal körülvett területen vályog- és faépületek állhattak. Lakóik csak háború idején menekültek a várba” – festette le a korabeli NAV-székház működését a kutató.

A témának volt még egy izgalmas vonatkozása: vajon mit szólt a projektet támogató kurd egyetem, amikor a magyar csapat közölte, a legendából semmi sem igaz? Mint kiderült, ez az ügy csak magyar megközelítésből számított kényesnek.

„Elfogadták. A kurdokat nem jellemzi az erőltetett nemzeti mítoszgyártás” – mutatott rá a kurdok és magyarok közti jelentős nemzetkarakterisztikai különbségre a kutató. Major szerint a területet inkább turisztikai szempontból fejlesztenék, hogy a környéken látogatható célpontokat hozzanak létre. Ami a misszió leginkább zavarba ejtő része.

– Mit szólnál egy hosszú hétvégéhez Moszulnál?

– De drágám, tudod, hogy mosásban van a golyóálló mellényem.

– Ugyan, arra nem lesz szükségünk. Ismerek egy csodás kis műemléket az ostromtól majdnem egyórányira.

A karavánszeráj titka

A Moszul közeli turisztikai fejlesztés értelmén mélázva éppen arra jutottam, hogy egy ilyen ötletben annyi ráció végül is van, mint egy magyar EU-s projektben, amikor a régészeti vezető váratlanul a lába elé bökött: „A környéken kutatva igazi érdekességre is bukkantunk.” Major Balázs körbehordozta tekintetét, és én rögtön tudtam, hogy különleges helyen állunk. Néhány kőhalmot leszámítva ugyanis semmi feltűnőt nem láttam.

„Ezt a helyet már nyilvántartásba vették korábban, és azt az információt kaptuk, hogy egy oszmán kori karavánszeráj állt itt – vezette fel a történetet a régész. – Ahogy ezen a légi felvételen is látszik, egy hetvenszer hetven méteres területet ölelő fal állt itt.”

Világkörül játszódó szuperügynökös filmben éreztem magam attól, ahogy a keki ruhás régész a high tech fotót tartotta. Azt leszámítva, hogy Jason Burne Major Balázs nem egy titkos szuperbunkerről beszélt, hanem a szeráj felépítéséről.

major-irak-4

„A falon belül körben boltozott épületek álltak. A kutatásunk szerint a terület kétharmadát fedett helyiségek foglalták el” – nézett végig a füves buckákon. A kutató szerint az épületben nem volt elég hely arra, hogy a karavánok jószágait elhelyezzék, úgyhogy a létesítmény nem lehetett szeráj.

„Sok pecsételt kerámiát találtunk. A késő középkortól kezdve nagy mennyiségben használt mázas cserepet és pipát viszont egyet sem. A habarcs kormeghatározásából pedig egyértelműen kitűnt, hogy az épületet a késői szászánida korban, 430 és 560 közt építették. Ez eredetileg inkább vidéki palota vagy vadászkastély lehetett. Majd karavánszerájként használhatták. A legkésőbbi éremleletek azt valószínűsítik, hogy a 13. századig, Szaladin dinasztiájáig használatban volt. Talán a mongol hódítás vetett véget az itteni életnek. Ettől függetlenül került elő kora újkori ólomgolyó és az iraki királyi hadsereg egy katonájának zubbonyáról leesett gomb is valószínűleg az 1930-as évekből” – fordult rá a célegyenesre a kutatás vezetője.

A történet akkor bomlott ki, amikor kiderült, hogy a kutatók meglepően nagyszámú bizánci érmet is találtak a területen, amiből arra is lehet következtetni, hogy esetleg a II. Khosrau bizánci hadjárata után az ellentámadó bizánci erők egészen idáig jutottak el. Majd mikor rádöbbentek, hogy milyen távol kerültek Konstantinápolytól, vélhetően ebbe a távoli erődbe vették be magukat egy időre.

major-irak-3

„A felfedezés mindenképpen jelentős, mert ilyen formájú és méretű épület ebből a korai korból sem a Kurdisztáni Autonóm Régió, sem Irak területén nem ismert. A lelőhely egy részén még négy méter magasan állnak az épületek, de máshol is több méter lehet a magasságuk. Az államnak egyelőre nincs pénze restaurálásra és állagmegóvásra, ezért azt szeretnénk, ha a komplexumnak csak egy részét rekonstruálnánk. Ezen lehetne bemutatni, milyen volt az épület.”

Mindez azonban a jövő, a kutatók ugyanis november közepén zárták a szezont. Az állagmegóvás végett télre visszatemették a feltárt részeket, hogy 2017-ben folytassák az ásatásokat. A munkának amúgy lendületet ad az is, hogy a Major eredeti kutatási helyén, Szíriában még jobban beszűkültek a lehetőségek. A kutatók legtöbbje elhagyta az Iszlám Államtól sújtott országot, hogy a még mindig békésebb Irakban keressen kutatnivalót.

Index.hu – Földes András

Megosztom:

, , , , ,




Back to Top ↑