Cadmus fordítás Cadmus
Irán

2022. 09. 22.

Egy nő megölése miatt áldozatokkal járó tüntetések zajlottak Iránban (képek)

2022. 09. 22.

Hárman meghaltak, amikor rendőrök tüzet nyitottak Iránban a tüntetőkre, akik annak a fiatal nőnek a halála miatt tiltakoztak, aki az erkölcsrendészeti őrizetbevételt követően halt meg. Azért tartóztatták le, mert nem viselte az előírás szerint kötelező ruhadarabot, a hidzsábot.

A 22 éves Masa Aminit múlt kedden vették őrizetbe, szemtanúk szerint a rendőrök megverték a rendőrautóban, majd kómába esett. Sajtóértesülések szerint pénteken halt meg. A rendőrség tagadta, hogy az őrizetbe vételnek köze lett volna a nő halálához, közlésük szerint hirtelen szívelégtelenségben halt meg. Az iráni belügyminisztérium vizsgálatot indított az ügyben.

Az eset országos felháborodást váltott ki. Kurdisztán tartományban zavargások törtek ki, ott a Hengav emberi jogi szervezet közlése szerint három ember meghalt hétfőn. A szervezet korábban öt halálos áldozatról adott hírt, ezt később háromra módosította.

A Reuters hírügynökség nem tudta független forrásból megerősíteni az értesülést. A halálozásokat hivatalosan nem jelentették be, az IRNA iráni hírügynökség hét tartomány egyes városaiban “kisebb” tüntetésekről számolt be, melyeket a rendőrök feloszlattak.

Az állami televízió szerint sok tüntetőt letartóztattak, de a híradás tagadta, hogy halálos áldozatok lettek volna.
A Fársz iráni félhivatalos hírügynökség hétfőn azt jelentette: számos tüntető meggyőződése, hogy Masa Amini halálát kínzás okozta. A rendőrség a nő halálát szerencsétlen incidensnek nevezte. A teheráni rendőrfőkapitány közleményében azt is leszögezte: nem szeretnék, ha hasonló eset újra előfordulna.

.

Iránban erősen korlátozták az internethozzáférést az országos tüntetések miatt

Iránban erősen korlátozták az internethozzáférést az erkölcsrendészeti őrizetbe vételét követően elhunyt fiatal nő esete nyomán kibontakozott országos tüntetések miatt – jelentette szerdán az internet-hozzáférést monitorozó NetBlocks civil szervezet.

Közlése szerint a mobilhálózatokat “messzemenően lekapcsolták”. A 2019 novemberi megmozdulások óta nem tapasztalt hatósági szigor keretében elérhetetlenné tették az Instagramot is, amely az egyik utolsó szabad közösségi hálóként működött az országban. Szakértők attól tartanak, hogy az iráni biztonsági erők erőszakkal fogják elfolytani a tüntetéseket.

Az iráni központi bank egyébként a nap folyamán megerősítette, hogy úgynevezett DDoS, azaz elosztott szolgáltatásmegtagadással járó túlterheléses kibertámadás érte rendszereit. A Tasznim félhivatalos iráni hírügynökség egy banki szóvivőre hivatkozva közölte, hogy a pénzintézet honlapja időközben már ismét elérhető.

Állítólag kormányzati portálok is célpontjaivá lettek a kibertámadásnak, amelynek elkövetőjeként egy hackercsoport reklámozta magát Telegram-oldalán. Tettüket a Mahsza Amini halála miatt indult tüntetések iránti szolidaritással indokolták. Hírügynökségek felidézték, hogy izraeli hackerek is gyakran indítottak kibertámadásokat iráni atomlétesímények és információs rendszerek ellen.

Az ENSZ független vizsgálatot követelt az őrizeti fogságban meghalt iráni nő ügyében

Független vizsgálatot követelt az őrizeti fogságban meghalt 22 éves iráni nő, Mahsza Amini ügyében kedden az ENSZ ügyvivő emberi jogi főbiztosa.

Aminit az erkölcsrendészet vette őrizetbe múlt kedden, mert nem viselte az előírás szerint kötelező fejkendőt, a hidzsábot. Szemtanúk szerint a rendőrautóban megverték, majd kómába esett. Sajtóértesülések szerint pénteken halt meg.

Az iráni rendőrség tagadta, hogy az őrizetbe vételnek köze lett volna a nő halálához, közlésük szerint hirtelen szívelégtelenségben halt meg. Az iráni belügyminisztérium vizsgálatot indított az ügyben. Az eset országos felháborodást váltott ki, és több helyszínen tüntetésekhez vezetett. Egy kurd jogvédő csoport szerint öten vesztették életüket Kurdisztán tartományban hétfőn, miután a biztonsági erők tüzet nyitottak a tiltakozókra.

“Mahsza Amini tragikus halálát és az azzal kapcsolatos, kínzásról és rossz bánásmódról szóló vádakat azonnal, részrehajlástól mentesen és hatékonyan ki kell vizsgálnia egy független, kompetens hatóságnak, amely biztosítja az igazságszolgáltatást és az igazságot a nő családja számára” – szögezte le Nada Al-Nashif ügyvivő főbiztos.

A tisztségviselő közleményében felszólította az iráni hatóságokat, hogy hagyjanak fel a hidzsáb viselése ellen tiltakozó nők zaklatásával és őrizetbe vételével.

A fejkendő viselése több mint negyven éve, az 1979-es iráni iszlám forradalom óta kötelező a nők számára, de az előírást gyakran megszegik, főleg a nagyvárosokban. Az utóbbi években több megmozdulás is volt a kötelező viselet ellen, de az iráni vezetés és az erkölcsrendészet továbbra is ragaszkodik a szabályhoz.

MTI

Megosztom:

, , , , , , , , , , , , ,




Back to Top ↑