Keresztények

2017. 03. 24.

Elhagyják a Szentföldet a keresztények



Bár a keresztény kultúrkör gyökerei a Szentföldre, pontosabban annak legjelentősebb városába, Jeruzsálembe nyúlnak vissza, a három közös eredetű, ábrahámi világvallás gyökereivel sűrűn átszőtt város lakosságának arányait tekintve ma már alig találunk keresztényeket.

A vallási közösség helyzetét nagymértékben megnehezítette az, hogy tagjai részévé váltak az izraeli–palesztin konfliktusnak: a Szentföld bennszülött keresztényeinek ugyanis a legnagyobb része, több mint 80 százaléka arab származású, ebből pedig következik, hogy a zsidó állam 1948-as megalakulása óta a vallási közösség is kénytelen volt osztozni a palesztinok megpróbáltatásaiban.

Míg 1947-ben, vagyis a brit uralom utolsó évében Betlehem lakosságának 85, Jeruzsálemének pedig 19 százaléka volt keresztény, addig ma ez az arány 20, illetve 10 százalék. A palesztin keresztények soraiban egyébként a legkülönbözőbb felekezetek hívei is megtalálhatók. Legtöbbjük, több mint 50 százalékuk ortodox keresztény, de vannak köztük római katolikusok, maroniták, az örmény egyház követői, sőt anglikánok és evangélikusok is, a felekezetek között azonban komoly belső ellentétek is feszülnek.

Miután az addig kettéosztott Jeruzsálemet az 1967-ben zajló hatnapos háború során a zsidó állam újra megszállta, menekülthullámot indított el a palesztin lakosság körében, ami sok keresztényt is érintett. A vallási közösség helyzetét emellett tovább rontotta az Izrael által a 80-as években kezdett, minden eddiginél aktívabban terjeszkedő telepes politika is.

Pápaként először VI. Pál látogatott a Szentföldre 1964-ben, amit egyúttal a modern kor első nemzetközi pápai útjaként tartanak számon. VI. Pál akkor óva intett a közel-keleti keresztényekről való megfeledkezésről, továbbá számos nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a közösség megfogyatkozása miatt. „Ha a szentföldi testvéreink jelenléte megszűnik, akkor eltűnik az élő tanúságtétel is a Szentföldön, és a szent helyek múzeumokhoz hasonlítanak csupán. Nélkülözhetetlen, hogy Jézus működésének, halálának és feltámadásának helyszínén élő keresztény közösség tegyen tanúságot hitünkről!” – fogalmazott akkor a szentatya.

II. János Pál pápát szintén a helyi keresztények miatti aggodalma vitte a Szentföldre, és ugyanezen okból látogatott Izraelbe Ferenc pápa is 2014-ben. Utóbbi körútjával szemben nagy elvárásokat támasztott a nemzetközi közösség, amely abban bízott, hogy a politikai kérdésekben gyakran megnyilvánuló katolikus egyházfő az izraeli és palesztin feleket is közelebb hozza a békéhez, továbbá a helyi keresztények érdekében is közbenjár. Ferenc pápa azonban az izraeli–palesztin konfliktus helyett a megosztott kereszténység problémájára igyekezett felhívni a figyelmet cselekedeteivel.

A szentatya ugyanis a Szent Sír-székesegyházban I. Bartolomaiosz konstantinápolyi pátriárkával, valamint több keleti egyházfővel és a szentföldi keresztény egyházak vezetőivel közösen tartott ökumenikus imát. Ezzel VI. Pál pápa és Atenagorasz konstantinápolyi pátriárka 1964-es jeruzsálemi találkozójának 50. évfordulójára emlékeztek, amelyre a nagy egyházszakadást követő ezer év után először került sor.

Magyar Idők – Tóth Loretta

Címkék: , , , , ,






Back to Top ↑