Erdogan soha nem adná vissza Afrint Damaszkusznak
2018. 02. 01.
Ilnur Cevik, Recep Tayyip Erdogan török elnök egyik magas rangú tanácsadója az nyilatkozta a Daily Sabah nevű kormányközeli napilapnak, hogy miután véglegesen elfoglalják Afrín városát és környékét, sohasem engedik át Dr. Bashar Al-Assad szír elnök vezette törvényes kormánynak.
Ilnur Cevik szerint, ha újra szír fennhatóság alá kerülne az afríni járás, akkor nem lehetne garantálni Törökország biztonságát, elsősorban a Kurd Munkáspárt (PKK) katonai szervezetének a térségben kifejtett tevékenysége miatt.
Az Egyesült Államok felszólította az ankarai kormányt, hogy azonnal vonja ki a csapatait Szíriából, de ezt a törökök nem fogják végrehajtani.
Erdogan tanácsadója nyíltan ki is mondta,
tudatában vannak annak, hogy megsértik Washington érdekeit a régióban, de ez nem érdekli őket.
Ankarának az a célja, hogy megsemmisítse az általa terrorszervezetnek tartott Kurd Munkáspártot Szíriában, illetve „vissza akarja adni” a saját területeiket a türkmének és az szíreknek.
A türkmének a törökök egyik etnikai alcsoportját képezik, több közel-keleti államban élnek milliós nagyságrendben, szír területeken a különböző becslések szerint 200 000- 750 000 élnek.
Az Afrini járásban arányuk nem éri el a 15%-ot. Az arabok aránya több mint 50 % a kurdoké a 30%-ot közeliti.
A szíriai kurdok egyébként tagadják a török vádakat, miszerint együttműködnének a Kurd Munkáspárttal és
azzal vádolják Ankarát, hogy már évek óta segíti az Iszlám Állam tevékenységét, továbbá más dzsihadista szervezeteket is finanszíroz anyagi értelemben.
A Munkáspárt katonai szárnya az utóbbi hetekben több rakétát lőtt ki Törökország keleti részén lévő városokra, Erdogan ezt használta fel ürügyként Afrín elfoglalásának az igazolására.
Nemrég a törvényes szír kormány és a török adminisztráció között azért vált feszültté a helyzet, mert a török csapatok bevonultak Aleppo tartomány délkeleti részébe amit a Hajat Tahrir al-Sham nevű iszlamista csoport ellenőriz, amely a hírhedt al-Kaida terrorszervezethez kapcsolódik. A Szíriai Arab Hadsereg rakétatámadásokkal megállította a török konvojt és visszavonulára kényszerítette. A támadásban három török katona vesztette életét.
Egy helyi kurd tisztviselő, Aldar Xelil azt nyilatkozta a libanoni sajtónak, hogy Moszkva kvázi megengedte Ankarának Afrín elfoglalását, hiszen az orosz kormány üzenetében két választás elé állította a kurdságot:
átadják az járást a törvényes Damaszkuszi vezetésnek vagy a törökök bombázni fogják őket. A kurdok azonban egyik variánsból sem kértek, és továbbra is uralmuk alatt akarják tudni Afrint és térségét.
A szíriai Kurdisztán vezetése Aldar Xelil szerint nem enged Moszkva zsarolásának és soha nem fogja elfogadni Damaszkusz fennhatóságát, mint ahogy Ankara hódítási törekvéseit sem.
Afrin lakosságának csak harmada kurd származású.
A tisztségviselő ugyan nem mondta ki, de a cél nyilvánvaló: egy szuverén kurd állam megteremtése Szíria és Irak északi részén.
Az iraki Kurdisztán területén rendezett függetlenségi népszavazást a összes szomszédos ország ellenezte és nem ismerte el. Bagdad a népszavazás után korlátozta Kirkuk jogköreit amit a nyugati hatalmak elfogadtak.
Orientalista.hu – Origo, Daily Sabah nyomán