2019. 02. 04.
Gyerekek, akiknek otthonuk lett a tábor
2019. 02. 04.
Már nyolc éve dúl a háború Szíriában, félmillióan haltak meg, és milliók kényszerültek elmenekülni otthonaikból. Ötmillióra teszik azoknak a számát, akik Szírián belül maradtak menekülőként, hárommilliónál többre, akik elhagyták az országot. Az amerikai haderő kivonulni készül, Oroszország és Törökország a biztonságos rendezésről kezdett tárgyalásokat.
A jordán-szír határ túloldalán működik a Zatari tábor, ahol az Euronews riportere, Anelise Borges a gyerekek helyzetére volt kíváncsi.
Baba születik. Egy új élet hangjai. Egy olyan válság közepén, ahol mindent a halál sző át. A szíriai háborúban több mint félmillióan haltak meg.
Az újszülött, Farah neve arabul örömöt jelent. 4 kilós, nagy babaként a zatari táborban jött világra.
Ez a legnagyobb menekülttábor a Közel-Keleten.
Csak ezen a táboron keresztül félmillió szíriai hagyta el országát. Ezrek pedig itt rekedtek. Több mint a felük gyermek, nekik ez a tábor az otthonuk.
Ajszam nem emlékszik Szíriára. Bár ő nem a zatari táborban született, életének hat évét már Szírián kívül töltötte. Megmutatja nekünk, milyen az élet a táborban:
“Ott egy cica, vele lehet játszani! Felkelek reggel, reggelizünk, aztán a játszótlren vagyunk, majd hazamegyünk. Kis piheő után focizunk. Szeretek a testvéremmel focizni.”
Nem nehéz kitalálni, mit szeret a legjobban csinálni Ajszar.
“Imádok focizni, ha csak tehetjük, focizunk.”
Ajszar, Amir és barátai múltja már most terhelt, és jelenleg nagyobb kevés kilátásuk van egy jobb jövőre. Szíriában a gyerekek többsége a konfliktus nehézségei között nevelkedik, sokan szegénységben, sokan otthontalanul. Ez a fajta trauma a mindennapokban folyamatos, hosszútávú hatást fejt majd ki az egész generáció életére.
A nemzetközi szervezetek régóta figyelmeztetnek a problémára. A zatari táborban az Unicef más civil szervezetekkel együtt dolgozik azért, hogy ilyen körülmények között is biztosítani lehessen a gyerekkort, amennyire csak lehetséges. Önkéntesek a tananyagon túl kreatív tevékenységekkel – mint a festés és a játék – igyekeznek felszabadultabbá tenni a gyerekeket.
Hussein Al-Qassem, az UNICEF önkéntese:
“Ezek a foglalkozások sokféle adaptációt tesznek lehetővé különböző körülmények között. Segítségükkel minden helyzetben könnyebb a megoldást megtalálni. Sokszor ez nagyon nehéz, de remélem, hogy sikerül visszaadnunk valamit az ellopott gyerekkorukból.”
A világon a menekültek több mint fele fiatalkorú, közülük több mint 13 millióan gyerekek. Az alapvető jogok szinte semmit sem érvényesülnek az ő életükben.
Senki nem tudja előre, hogy ha majd elhallgatnak a fegyverek, mi vár rájuk az életben. A puskaropogás után, ők is hallatják-e majd a hangjukat? És vajon mit mondanak majd? Talán csak egy segélykiáltást. Talán egy jól végződő mesét.
Euronews