Ha ti így bántok velem, akkor tényleg arab leszek! – Interjú Sógor Dániel arabistával
2015. 12. 04.
Öt esztendővel ezelőtt Tunéziában egy zöldségeket és gyümölcsöket árusító boltos öngyilkos lett. Nem voltak meg az árusításhoz szükséges engedélyei, ezért a rendőrök elvették a kiskocsiját, amiről árult. Tettét kilátástalanná vált élete miatt hajtotta végre.
A zöldségkereskedő halála szólította ki az utcára az elkeseredett embereket, akik a munkanélküliség, a korrupció, a szólásszabadság hiánya és a munkanélküliség miatt tüntettek. A tüntetők és a karhatalom között összecsapásra is sor került, melynek halálos áldozatai is lettek. A hosszan tartó és az egész országra kiterjedő tüntetéssorozat eredménye az lett, hogy a 23 éve államfő Zín el-Ábidin ben Ali (Zayn al-‘Ābidīn bin ‘Alī) 2011. január 14-én lemondott. A tunéziai események voltak az úgynevezett Arab Tavasz földrészeket beborító eseményeinek elindítói. A népelégedetlenség végigsöpört Észak-Afrikán és a Közel-Keleten egyaránt. Az arab államok – Tunézia, Algéria, Jordánia, Mauritánia, Szudán, Omán, Jemen, Szaúd Arábia, Egyiptom, Szíria, Marokkó, Irak, Bahrein, Líbia, Dzsibuti – lassan öt éve tartó „öntudatra ébredése” halált, fegyverropogást, polgárháborút, háborút és népvándorlást indukált. Európa eddig másfél millió menekültet, migránst fogadott be ebben az évben. Az Európába érkezők nagy része illegálisan, minden kontroll nélkül érkezett meg az Európai Unióba.
Sógor Dániel (33) az ELTE arab-történelem szakán végzett, de arabistaként és történészként mutatkozik be. Tanulmányai során egy évet Szíriában töltött ösztöndíjjal. Itthon arab és perzsa nyelvet tanít, a térség, az arab világ kiváló ismerője. Rendszeresen tart előadásokat a témában és gyakori vendége a migráns kérdésekkel foglalkozó rádiós és televíziós vitaműsoroknak is. Egy fővárosi arab kávéházban (hol máshol?) beszélgettünk a kialakult népvándorlásról és annak okairól.
– Miért indult el tömeg Szíriából?
– Rögtön az elején tisztázni kell, hogy a tömegnek csak körülbelül a negyede jön Szíriából és Irakból, a többiek Afganisztánból, Pakisztánból, Bangladesből, Koszovóból, az afrikai országokból jönnek. A Szíriából érkezők 70 százaléka tényleg menekül, de közöttük is vannak, akik kalandvágyból indultak el, szerencsevadászok. Mások egyszerűen azért jöttek el, mert otthon vaj van a fülük mögött, amivel a megváltozott körülmények között majd nem tudnának elszámolni.
– Miért illegálisan érkeznek Európába?
– Azért, mert a legtöbb nem szír menekült, és őket egyből vissza is toloncolnák, ha kiderülne róluk, hogy nem háborús övezetből érkeztek. Ezért jönnek papír nélkül, és mondja mindegyik, hogy szír állampolgár. Azt nem mondhatja, hogy bangladesi, mert azért nem jár menekült státusz.
– Miért most és miért Szíriából indultak el?
– Hosszú a történet, az Arab Tavasszal kezdődött 2010-ben. Nem szeretem ezt a kifejezést, a nyugati sajtó így hívja az arab országok „öntudatra ébredését”. A szír történetnek van egy konkrét apropója és van oka. Az „arab tavasz” mozgalom elérte Szíriát is, azt az országot is fel kellett gyújtani, a többi arab országhoz hasonlóan. 2011-ben januárban és februárban is zajlottak már a kormány ellen kisebb tüntetések, de a konfliktus március 6-án fajult el, amikor Dara (Dara‘ā) városában letartóztattak tizenöt gyereket, akik a rendszer és Bassár el-Aszad elnök bukását követelő graffitikkel írták tele a falakat. A 17-18 éves gyerekeket szabadon engedték, de ezek után egy eltűnt közülük, pontosabban megcsonkított holttestét visszajuttatták a szüleihez. Mindenki a kormányra fogta a gyerek halálát, több ezren vonultak ki az utcákra, ahol egy motoros belehajtott a tömegbe, miközben lövéseket is adott le. A feldühödött tömeget végül a karhatalom szétoszlatta, de voltak halálos áldozatok is. Ettől a kezdve a tüntetéseknél mindig voltak mesterlövészek, akik belelőttek a tömegbe.
– A mesterlövészek kikkel voltak?
– A rendőrséggel biztosan nem, azoknak nem volt szükségük mesterlövészekre, azoknak jöttek jól, akik háborút akartak. A kormány üldözni kezdte a szabad csapatokat, az ellenzék pedig folyamatosan szervezte a „békés” tüntetéseket. Láttam olyan jelenetet, amikor egy fiatalember ült egy másik nyakában, karddal a kezében. A karddal hevesen gesztikulálva folyamatosan üvöltötte: békés, békés, békés…
– Ettől a tüntetéstől számíthatjuk a fegyveres konfliktus kialakulását? Öt év alatt miért nem sikerült megbuktatni a kormányt úgy, mint más arab országokban?
– Igen, ettől a tüntetéstől számíthatjuk a szír háború kezdetét. A kormányt azért nem sikerült megbuktatni, mert kiegyenlítettek az erőviszonyok, és a kormány ellenzéke sem egységes, egymással is harcolnak. Például azért, mert a lakosság 10 %-a mindhalálig a kormány ellen van, 20%-a mindhalálig a kormány mellett áll, a többiek sehova sem tartoznak, pontosabban nem akartak részt venni harci cselekményekben. Így volt a háború elején, mára a döntő, messze döntő többség a kormány mellett van, vagy legalábbis a terroristák ellen. Több katonai csoport is alakult az országban, melyek egészen fiatal gyerekeket is bevettek a kiképzésbe. Ők elsősorban a napidíj és a zsákmány miatt vonzódtak a szervezetekhez.
– Ilyen katonai csoport az Iszlám Állam is?
– Igen, ez az egyik. De ott van mellette a Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH), az Al-Nuszra Front, a Dzsais Al-Iszlám (Iszlám Hadsereg) is. Az ellenzék egyáltalán nem egységes, sőt, egymással is harcolnak. Például a Dzsais Al-Iszlám pontosan úgy végzett ki 13 Iszlám Állam katonát, ahogyan ők szokták bemutatni kivégzéseiket. A különbség annyi volt, hogy most a narancsszínű ruhába öltözöttek végzik ki a feketeruhásokat, hosszasan mutatják őket a kivégzés előtt, a neveiket is szépen felolvasták.
– Ezért nem tudja az ellenzék az államfőt leváltani?
– Ezért is, meg azért sem, mert a szír kormány Putyin elnök Oroszországának támogatását is élvezi. Mégpedig azért, mert Oroszországnak csak Szírián keresztül van közvetlen kapcsolata a Földközi tengerrel. Ám elsősorban azért nem sikerült még megbuktatni a kormányt, mert az intézményrendszer minden hibájával együtt stabil, a lakosság többsége pedig a kormány mellett áll. Elég beszédes tény, hogy ahol ezek a szervezetek megvetik a lábukat, onnan a lakosság azonnal menekül, mégpedig a kormány ellenőrzése alatt álló területekre.
– A háborúhoz három dolog kell: pénz, pénz, pénz! Honnan lett, honnan van pénze a szabadcsapatoknak?
– Egy nagyon érdekes helyzet eredményeképpen. Amerikában gyártott fegyverekkel harcolnak, melyeket a Szaúd-Arábia és Katar fizettek ki. A helyszínre pedig török, jordán és libanoni közvetítők segítségével jutottak el a fegyverek. A szponzorok tehát Katar és Szaúd-Arábia, a logisztikai központok pedig korábban Libanonban, ma már inkább Jordániában és Törökországban vannak. Mindkét országhoz hosszú határszakasszal kapcsolódik Szíria. Ezeken a határokon érkezik egyébként nem csak a fegyver, hanem az emberutánpótlás is.
– Szíriában idegenek is harcolnak?
– Természetesen. A szabad csapatok nagy része bosnyák, afgán, pakisztáni, csecsen, örmény, fekete afrikai katonákból áll. Éppen ezért nekem az a véleményem, hogy Szíriában nem polgárháború, hanem háború van. Nem szírek ölnek szíreket a saját országukban, hanem szír katonák harcolnak nemzetközi zsoldos hadsereggel.
– Az Iszlám Állam egyébként mikor alakult meg?
– Körülbelül tíz évvel ezelőtt, 2006-ban, az iraki háború idején, azonban ezt a szervezetet 2009-ben felszámolták, vezetőik amerikai felügyelet alá kerültek. Ezután 2014. június 29-én újra megjelentek a színen, kikiáltották a kalifátust, első kalifa Abu Bakra l-Bagdadi lett. Aki az Iszlám Államot támogatja, az tulajdonképpen a terrorizmust támogatja. A támogatók között közvetett vagy közvetlen formában fellelhető Amerika, Törökország, Katar, Szaúd-Arábia…
– Az említett országok azzal érvelnek, hogy ők a mérsékelt ellenzéket támogatják, a szélsőséges iszlamista csoportokat nem…
– Számomra értelmezhetetlen ez a kinyilatkozás, hiszen ki dönti el, hogy meddig mérsékelt és mitől lesz szélsőséges egy ellenzéki csoport. Ilyen nincs. Videók százai bizonyítják, hogy semmi különbség nincs közöttük. A fegyverekkel vívott háború ötödik éve tart Szíriában, ahol már régen nincsenek békés tüntetések, csak fegyveres harcok.
– Ön szerint meddig tarthat még Szíriában a háború?
– Addig biztosan, amíg az érintetteknek így jó, amíg az érintettek így akarják.
– Kinek áll érdekében ezeket a háborúkat fenntartani?
– Az öböl országok a világ legfontosabb államai. A kőolaj miatt nagyon gazdagok, nagyon fizetőképesek. Nem mindegy kikkel üzletelnek. Kinek adnak el és kitől vásárolnak. Mostanáig Amerika volt az arab államok legfontosabb kereskedelmi partnere. Ma már az arab export 70 %-ának Kína, Japán, India, Indonézia a célországai. Az arab importban Amerika még jól áll, de évről évre csökkent a mérlegük 2011-ig. Amerikai hadiipar pedig nem akarja elveszíteni azokat a partnereit, akiknek évente akár 12 repülőgépet is le kell szállítaniuk. Az a véleményem, hogy a jövő évi amerikai elnökválasztásig nem várható amerikai beavatkozás. Remélem, addigra megoldódik a szíriai konfliktus.
– Tehát mint mindig, most is a gazdasági érdekek mentén történik minden. Milyen megoldása lehet ennek a helyzetnek?
– Például lehet olyan megoldás, hogy a szabadcsapatok kifárasztják, megtörik a kormányt, majd amikor a romokon boldog a győztes arab fél, akkor megérkezik Amerika, meghozza a szabadságot, a demokráciát és saját szájíze szerint beindítja az életet Szíriában. De lehet teljesen más forgatókönyv is, hiszen a kormány mögött Oroszország áll, amelynek szintén elemi érdeke fűződik ahhoz, hogy fenntartsa jó kapcsolatait Szíriával. Megjósolhatatlan a végkifejlett.
– Jöjjünk közelebb Európához. Én nem találom logikusnak a november 13-ai párizsi terrortámadást. Hiszen a migránsoknak most sokkal inkább Európa szimpátiájára, mint gyűlöletére van szükségük. Ön egyetért ezzel?
– A merényletek körül sok minden büdös… Először is észak-afrikai arab hátterűek, másod, harmadgenerációs, belga vagy francia terroristák hajtották végre. Egyáltalán nem életszerű, hogy az elkövetők között az egyik hullát úgy azonosították be, mint egy Görögországban regisztrált migránst. Ráadásul a halott emberből csak a kisujja maradt meg, az alapján tudták beazonosítani. Ez reális, csak az nem, hogy az útlevele érintetlenül megmaradt. Na, az már érdekes…
– Szerintem az a tény, hogy a harmadik generáció hajtotta végre terrorcselekményeket, lényegesen rosszabb hír, mintha idén bevándorolt terroristák lettek volna. Számomra ez azt jelenti, hogy a család nem is akart az Európai Unióba tartozni. Ez az iszlám látványos terjeszkedésének fényében minimum érdekes!
– Valóban azt jelenti, hogy az arabok európai közegben nem integrálódtak be a többségi társadalomba, ehelyett megtartották vallási és egyéb szokásaikat Európa kellős közepén is. A nagy többség persze sohasem fog terrorista akciót végrehajtani, de mindig lesznek közöttük olyanok, akik a szent háborút folytatni fogják. A rendszer ezután is mindig ki fog termelni egymillióból néhány fanatizálható, bekattant egyedet. Hiába születtet Franciaországban, hiába francia állampolgár, hiába jár francia iskolába, hiába a francia anyanyelv, de bőre barna és Musztafának hívják. Akarva akaratlanul is érik majd megaláztatások, atrocitások különbözősége miatt. Lesznek helyzetek, ahol egyszerűen learabozzák. És a századik ilyen szituáció után azt fogja mondani: ha ti így bántok velem, akkor jó arab leszek… és elmegy a legközelebbi mecsetbe. Oda, ahol fanatikus hitszónokok teljesítenek szolgálatot. És ott végre megnyugszik.
– Miért?
– Mert megérzi, hogy az övéi között van. Hogy mások is ugyanazzal a problémával küzdenek, mint ő, és amikor eljön az ideje akkor a vezetője felkészíti a szent háborúra. A bekattant ember pedig magára szereli a bombát, és a kijelölt helyen meghúzza a gyújtás zsinórját…
– Mennyi menekült jöhet még?
– Nagyon komoly tartalékok vannak. Pakisztán 180 milliós ország, ha onnan elsétál húszmillió fel sem tűnik. Ha Indiából 100 millió ember kivándorol, észre sem veszik. Európában viszont nagyon komoly probléma lenne, ha ennyi emberrel megnőne lakosainak létszáma.
– Milyen a valós kapcsolat az iszlám hitű és a keresztény emberek között?
– Az iszlám nem terroristavallás, zsigeri gyűlölet pedig egyáltalán nincs bennük a keresztényekkel szemben. Ha lenne, saját országaikban az elmúlt 1 300 évben lett volna idejük kiírtani a keresztényeket. De nem tették. Mint ahogyan az is igaz, hogy az iszlám vallás követői nemigen értik az európai gondolkodást. Nem értik a szakálas nőket, nem értik azt a szabadosságot, ami jellemzi Európa országait. Nem értik, hogy miért kell mindenkivel jóban lenni, nem értenek egy csomó egyéb folyamatot sem. Nem értik, mert az iszlám egyértelműen fogalmaz, a Korán számukra iránytűt jelent az élet dolgaiban történő eligazodáshoz. Amikor Nyugat-Európa leadja értékeit és hagyományait, akkor nem tudnak mihez simulni. Nincs, ami felszívja őket. Nincs mivé átváltozni, ekkor pedig kicsapódnak. Ha pedig ez nagy számokban történik meg, akkor az olyan zárt blokkokat hoz létre, amelyek igazi problémák melegágyai lesznek.
A Szíriában egymással szemben álló felekkel kapcsolatban egyébként a szír emberek már meghozták döntésüket. A nem harcoló többség egyértelműen békére vágyik, ezt bizonyítja az országon belüli népvándorlás is. Magyarországon letelepedett szír orvos ismerősöm mesélte – egy hónapja látogatta meg otthon élő rokonait –, hogy az emberek tömegesen költöznek el az Iszlám Állam felügyelete tartozó városokból az állam által felügyelt területekre. Az átlagemberek nem támogatják azokat a szervezeteket, melyek belelőnek a tömegbe, melyek megbénítják a vízellátó és áramszolgáltató rendszereket, melyek egyetemen robbantanak… A szír emberek békében akarnak élni a saját országukban.
hir6.hu
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
A terroristákat bombázta Idlebben az orosz és szíriai légierő (videó) →
