Libanon

2017. 11. 20.

Hazatér Bejrútba Saad Al-Hariri



Kész visszatérni Bejrútba a tisztségéről nemrég lemondott libanoni miniszterelnök, hogy megvitassa személyes politikai jövőjét Michel Aoun államfővel.

Szaad Haríri erről Párizsban beszélt szombaton, miután megbeszéléseket folytatott a közel-keleti konfliktus megoldásában oroszlánrészt vállaló Emmanuel Macron francia államfővel. Haríri nyilatkozatában hosszasan kifejezte háláját Emmanuel Macron felé.

Mint fogalmazott:

„Franciaország ismételten megmutatta, hogy milyen nagy szerepe van a világban és a közel-keleti régióban, illetve azt is, hogy elkötelezett Libanon stabilitása iránt”.

Haríri arról is beszámolt, hogy tervei szerint szerdán részt vesz a bejrúti függetlenség napi ünnepségen, amelyen többek között katonai díszszemlével emlékeznek meg arról, hogy Franciaország 1943. november 22-én elismerte Libanon függetlenségét.

A vallásilag és etnikailag rendkívül színes Libanon lakossága körülbelül négymillió főre tehető, csakhogy a Közel-Keleten végigsöprő arab tavasz 2011-es kezdete óta körülbelül két és fél millió, leginkább szíriai és iraki menekült érkezett az országba, ahol már egyébként is több ezer palesztin él évtizedek óta. Pontos népességi adatok tehát nincsenek, csak becslések, Haríri november 4-i váratlan lemondása és a kiújult konfliktus mögött feltételezett iráni–szaú­di szembenállás pedig azt jelzi, hogy az elmúlt egy évet jellemző törékeny béke véget ért. Haríri tulajdonképpen egy évet sem kormányzott, pedig koalíciója majdnem minden nagyobb libanoni politikai erőt magában foglalt, éppen ezért úgy tűnt, hogy az országot végre újra irányítani lehet, miután két évig nem volt elnök és működő kormányzat.

Külön érdekesség, hogy Libanon a közel-keleti üldözött keresztények legfőbb menedékhelye is egyben, az ország 1991-es alkotmánya ugyanis rendkívül szabályozottan törekszik a vallási egyensúly – mesterséges – fenntartására: az elnöki tisztséget kizárólag maronita keresztény, a miniszterelnöki posztot pedig csak szunnita muszlim töltheti be, míg a parlament elnökének székébe rendszerint síita muszlim ülhet.

Macron – Haríri fogadása után – Donald Trump amerikai elnökkel is egyeztetett telefonon. A beszélgetéssel kapcsolatban a Fehér Ház csupán annyit közölt: a két politikus egyetértett abban, a szövetségeseknek együtt kell működniük, hogy ellensúlyozhassák a Hezbollah libanoni síita szervezet és Irán „térséget destabilizáló tevékenységeit”. Ez a narratíva tehát Haríri történetét erősíti, amely szerint Irán és a Hezbollah merényletet tervezett ellene, és emiatt menekült Szaúd-Arábiába.

A forgatókönyvek között azonban szerepelt az is, hogy a szunnita államok összehangolt akciója lehet a háttérben, és Rijádban kényszer hatására mondott le miniszterelnöki posztjáról Haríri.

Orientalista.hu – Magyar Idők

Címkék: , , , , , , ,






Back to Top ↑