Hogyan lett Koszovó az ISIS terepe?
2016. 05. 26.
A radikalizálódás közelebb van, mint gondolnánk. Az elmúlt két évben 314 koszovói csatlakozott az ISIS-hez – pedig Európa legfiatalabb országának kevesebb, mint 2 millió lakója van.
Fatos Makolli, a koszovói terrorizmus elleni rendőrség igazgatója a New York Times-nak adott nyilatkozatában egyértelműen a szaúd-arábiai és egyéb konzervatív Öböl-menti országokat tette felelőssé a radikalizálásukért és toborzásukért. Az elmúlt két évben 67 embert vádoltak meg és 14 imámot csuktak le, valamint 19 mecsetet zárattak be.
1999-ben a koszovóiak azonban még nagyon Amerikai támogatók voltak, akik – legalábbis a Times szerint – felszabadítóként üdvözölték az amerikaiakat a NATO-bombázások után. A háború után az ENSZ felügyelte a területet, az USA pedig békefenntartói szerepben volt jelen. Szaúd-Arábia ugyanekkor érkezett több millió eurónyi segéllyel az országba. A jelenlegi 800 koszovói mecset közül 240 a háború vége után épült. A mérsékelt imámok szerint ezek azok a mecsetek, amiket Szaúd-Arábia azért állított fel, hogy a maga képére formálja az iszlámot – nemcsak Koszovóban, hanem mindenhol.
A 2015-ös WikiLeaks például remekül rávilágít arra, hogy 2015-ben világszerte hogyan támogatott az állam szaúdi oktatásban részesülő imámokat – csak Újdelhiben 140 muszlim hitszónokot fizet közvetlenül a szaúdi nagykövetség. (Indiában egyébként tavaly a Greenpeace számláit befagyasztották, mert nem jelentették elég részletesen, milyen külföldi országokból érkezett a támogatás az NGO számára – ennek fényében a 140, külföldi támogatáshoz jutó hitszónok különösen magas szám.) Persze hiba lenne azt hinni, hogy ezek a szaúdi támogatások új keletűek lennének: 1996-ban 300 millió dollárnyi fegyverrel támogatták a boszniai kormányerőket (a Washington Post szerint az USA hallgatólagos együttműködésével). 1990 és 2011 között 6,7 milliárd dollárt költött az ország nemzetközi segélyezésre; a lenti kép mutatja, hogy az OECD adatai és a saját bevallásuk szerint melyik országokat támogatták leginkább.
A háború után Szaúd-Arábia 200 koszovói fiatalnak ajánlott tanulmányi ösztöndíjat – a visszatértek közül a legtöbben missziós buzgósággal vetették bele magukat az újjáépítésbe. A koszovóiak tradicionálisan az iszlám hanafi hagyományait követték, egy liberális változatot, ami más vallásokkal szemben is nagyon elfogadó. A Szaúd-Arábiában képzett imámok viszont a Wahhabista hagyományokat követték, ami a saríát és a dzsihádot propagálja. A szaúdiak által biztosított segélyt sokszor ahhoz kötötték, hogy a családok közös imákon és prédikációkon vegyenek részt.
2004-ben az akkori miniszterelnök, Bajram Rexhepi megpróbált egy szélsőséges szekták elleni törvényt hozni, de akkor európai hivatalnokok figyelmeztették, hogy ez a vallásszabadságot sértené. Rechepi ma úgy látja, hogy a hivatalnokok nem akartak diplomáciai problémát iszlám országokkal. Az elmúlt öt évben a Szaúd-Arábiától kapott segélyek összege csökkent – évi 100 000 euróra. Kuvaittól, Katartól és az Emirátusoktól az ország viszont 1-1 millió eurónyi segéllyel gazdálkodhat.
Hak iAbazi, a Rockefeller Brothers Fund amerikai NGO nyugat-balkáni programigazgatója a cikket azzal kommentálta, hogy a koszovói helyzet nem véletlenül alakult ki: a jogállamiság hiánya, a fiatalok kilátástalansága, a háború traumáinak kezeletlensége mind hozzájárult ahhoz, hogy Koszovó az ISIS táptalaja lehessen – és ahhoz, hogy az ország a menekültválság egyre fontosabb szereplőjévé váljon. Egyes becslések szerint csak 2014 augusztusa és 2015 februárja között 100 ezer koszovói hagyta el az országot.
Reflektor.hu
A gázai keresztények keresztutat járnak →
Teljesen elvesztette értékét a török líra, csúcson az infláció →
Az amerikai elnök túlzásnak nevezte az izraeli hadsereg gázai műveleteit →
