Irak

2018. 12. 26.

Irakban ünnepnappá nyilvánították a Karácsonyt

Új nemzeti ünnepről döntött az iraki kabinet: december 25. mostantól nemcsak az iraki keresztények, hanem az egész ország nemzeti ünnepe.

Ezt az iraki kormány jelentette be a Twitteren egy karácsonyi üzenettel mellékelve: “Boldog karácsonyt keresztény polgárainknak és az összes irakinak, akik most ünnepelnek, szerte a világon”.

Irakban is ünnepelték a keresztények a karácsonyt, köszönhetően a javuló biztonsági helyzetnek, egy évvel azután, hogy az Iszlám Állam terrorszervezet katonai vereséget szenvedett.

Az iraki kereszténység gyökerei az első évszázadra nyúlnak vissza. Irakban az ország felekezeti és etnikai sokszínűségének jeleként számos keresztény közösség él, a háború és a felekezeti konfliktusok miatt azonban a keresztények száma 1,5 millióról 400 ezerre apadt.

Az Iszlám Állam „kalifátusának” 2014-es térnyerésével, majd az azt követő hároméves háborúval számuk tovább zsugorodott.

Bagdadban kedd reggel tartottak ünnepi misét a karácsonyra feldíszített templomokban. A kormány szabadnappá nyilvánította december 25.-ét. Karácsony másnapját viszont már csak a keresztények alkalmazottaknak hivatalos munkaszüneti nap.

„Természetesen jobb a biztonsági helyzet az utóbbi évekhez képest” – mondta Baziliusz atya, a Szent György káldeus templom elöljárója Bagdadban, ahol mintegy száz hívő részvételével tartott ünnepi misét. „A biztonságot és stabilitást mindenekelőtt Bagdadban élvezhetjük” – tette hozzá.

Az iszlamisták egykori fellegvárától, Moszultól délkeletre fekvő, Karakos néven is ismert, 98 százalékban keresztények lakta Hamdaníja városában a pusztítás nyomai máig láthatók. Az asszír keresztény közösség templomát, amelyet 2014-ben az iszlamisták felgyújtottak, máig nem sikerült újjáépíteni. Mindazonáltal a kormos falak között több tucat hívő gyülekezett a hétfő éjjeli misére, majd a hagyományos örömtűzre az imaház udvarán.

A dzsihadisták támadása előtt az 50 ezres lélekszámú Karakos volt a legnagyobb iraki keresztény város. Mivel az iszlamisták csak három lehetőséget kínáltak: áttérni a muszlim hitre, adót fizetni vagy meghalni, sokan inkább a térség falvaiban és városaiban kerestek menedéket. Karakos két éven át volt az Iszlám Állam uralma alatt, s máig csak néhány száz család tért vissza.

MTI, Globoport

, , ,




Back to Top ↑